Hévíz ; Tófürdő -Belváros
Hévíz-Egregy Árpád-kori templom 2015.Dec.27.
 |
| Hévíz címere |
Hévízen Álom havának huszonhetedik napjának ködös délutánján jártunk,hazafelé tartva egy Vas-megyei túránkból,mellyel korán végeztünk és haza felé tartva szántunk időt Hévíz és Egregy rövid meglátogatására is ,e mozgalom keretében. A városban már nagyon sokszor jártunk egyéb dolgaink és pihenéseink alkalmával,így lesznek fényképek melyek korábbi itt jártunkkor készültek,mert a mai délután elég ködös idő fogadott bennünk és már sötétben fejeztük be a városnézést,így nem minden fotó sikerült.
Hévíz ,város Zala-megyében,közúton Keszthely ,Zalaegerszeg és Sümeg felől is megközelíthető. Vasútállomása nincs,aki vonattal érkezik Keszthelyről kell kijutnia a sűrű buszjáratok egyikével vagy taxival.de a nagyobb szállodák transzferjáratú mikrobuszokat is üzemeltetnek. Légi kikötője az egykori orosz katonai repülőtéren,Sármelléken van,ahonnét szintén transzfer járatokon juthatunk el a fürdővárosba.
 |
| Hévíz-Gyógytó (2014.jan-i felvétel) |
Európai,sőt világhírű ismertségét a világon egyedülálló természetes tőzegmedrű gyógytavának köszönheti,melynek köszönhetően az országban Budapest után itt töltenek el legtöbb vendégéjszakát.A város és a fürdő roppant népszerű Németországban és Ausztriában,ezek az országok "küldik" a legtöbb látogatót,de az utóbbi években rengeteg gazdag orosz turista keresi fel.A város utcáin járva sokszor botlunk oroszul beszélő emberekbe és város szerte egyre több cégéren,étlapon etc. tűnnek fel a cirill betűk is. Ennek köszönhetően Hévíz fejlődését teljesen az idegenforgalomra alapozzák. Jelentős és színvonalas szálloda és vendéglátóipar alakult ki,a jelentős vendégforgalomra sok kapcsolódó szolgáltatás is épül. A fentiek hatására Hévíz az ország egyik legjobb módú települése.
 |
| A Héttornyú templom(2014.feb-i felvétel) |
A mai település 1946-ban jött létre Hévízszentandrás és Egregy egyesülésével,1992-ben emelték városi rangra,jelenleg állandó lakósainak száma 5000 körül mozog.
Hévízszentandrás első említése az 1200-as években történik Szentandrás-Páh alakban,ez utóbbi az évszázadok alatt elkopott és Szentandrás alakban szerepelt ,csak később kapta meg a Hévíz előtagot.Lakossága 1941-ben 900 fő körül mozgott. A falu mezőgazdasági település volt,lakói a közeli Alsópáhok és Felsőpáhok lakosaihoz hasonlóan elsősorban bőrpáholással foglalkoztak. Mai fogalmaink szerint a Városháza és környékén volt található.
 |
| Az egykori Hévízszentandráson(2014.feb-i felvétel) |
Egregy már a Római-korban is lakott terület volt,ezt régészeti leletek bizonyítják,az itt lakók már akkor fejlett szőlőkultúrával rendelkeztek. Első említése 1020 környékén történik,oklevélben először 1328-ban olvashatunk felőle Villa Egrug alakban,mely az égerfára utal. Legismertebb nevezetessége a XIII.-sz-ban épült temploma. A falu az Oszmán hódítás alatt teljesen elpusztult,s csak a XVIII.sz-ban népesült újra,amikor német telepesek érkeztek az addigra a Festetics családhoz tartozó településre.
 |
| Egregyi panoráma(2014.feb-i felvétel) |
A fürdő fejlődésével egyre több itt gyógyuló,pihenő kereste fel az Árpád-kori templomot és környékét,kiknek kiszolgálására egyre több vendéglátóhely,borozó nyitotta ki kapuit,így a településrész mára a város vigalmi negyedévé amolyan Hévízi-Grinzinggé fejlődött. Az egyre gyarapodó borozókban ízelítőt kaphatunk a környék gasztronómiai kultúrájából és kóstolhatjuk a kitűnőbbnél kitűnőbb egregyi borokat.
A városba mi Sümeg felől érkeztünk és először Egregyre látogattunk el.A városrész megismerését a Zrínyi és Egregyi utcák kereszteződésében álló a Jézus Szíve névre keresztelt templomnál kezdtük .A templomot két részletben építették meg. A haranglábat 1907-ben kezdték építeni neoromán stílusban,a templomhajót 1994-ben kezdték építeni,melyet 1995-ben szenteltek fel.A templom közelében található több római -kori épület maradványa is.
 |
| Egregy-Jézus Szíve templom |
A templomkertben kapott helyet a településrész háborúkban elesett hőseinek az Emléktáblája és helyi sajátosságként az elesettek tiszteletére egy-egy sírkövet is emeltek. Természetesen mi is egy néma főhajtással adóztunk a hősök emléke előtt,kik a hazájukért adták legfőbb kincsük: az életük.
 |
| Az Egregyi-Hősök Emlékműve |
Innét a sok-sok borozó közt az Egregy temetőjében álló Árpád-kori templomhoz mentünk. Az egykor önálló településrész román stílusú templomát először 1341-ben említi okirat. A templomot ekkor Alexandriai Szt. Katalin oltalmába ajánlották.
 |
| Egykor Szt.Katalin templom |
A török harcok során jelentős károkat szenvedett ,így az 1700-as évek harmincas éveiben felújították,ekkor kapta külső-belső festését és díszítését. ekkortól fokozatosan temető épült köré és elsősorban temető-kápolnaként használták és használják ma is. Az átépítést követően az új védőszentjévé Szt.Magdolnát választották.
 |
| Eredeti díszítések |
A XIX. és XX.sz-ban többször felújították,renoválták.1964-ben korhű berendezési tárgyakkal látták el,s ennek köszönhetően ma eredeti hangulatban láthatják az érdeklődők.
 |
| A templom belső tere |
Már többször jártunk itt, a templomot mindig zárva találtuk,de most nagy szerencsénkre nyitva volt,így a hangulatos belső térről is tudott kedvesem fényképeket készíteni.
 |
| Ma Szt.Magdolna templom |
Jó félórát bolyongtunk a templom környékén ,belecsodálkoztunk a környék dimbes-dombos látképébe,majd mi is betértünk a hívogató Borozók egyikébe kicsit átmelegedni.
Mivel valakinek vezetnie kellett hazafelé így sorsot húztunk,hogy ki lesz aki elfogadja a rendkívül kedves házigazda invitálását és részt vesz egy rögtönzött borkóstolón az Egregyi-nedűkből. A sors első feleségemnek kedvezett,így Ő lett az áldozat. Én pedig nyeltem nagyokat-a szódából és kávéból. Egy előnyöm származott a "vereségből" ,kitérve a borozóból rendkívül vidám útitárs szegődött mellém.
A Borozóban összekötöttük a kellemest a hasznossal,s beszereztük az igazoló stemplit is a túra ítinerébe Egregyről.Azért,hogy én se maradjak ki a jóból távozáskor magamhoz vettem egy üveg fehér és egy flaska rosé Egregyit.
A Karácsonyi Ünnepeknek köszönhetően élénk volt a forgalom,sok itt pihenő kereste fel a vigalmi negyedet ,így majd mindegyik weinstube tárt kapukkal várta őket. Mi a sok borozó közt visszasétáltunk a Jézus Szíve templomig,majd a végtelen Zrínyi utcán a város önkormányzati negyedéig mentünk,de most nem gyalog hanem autóval.
A Zrínyi,Széchenyi és Kossuth utcák kereszteződését az Önkormányzat épülete és a város legnagyobb római kat. temploma uralja.
A Szentlélek Római katolikus templom,melyet a köznyelvben Kéktemplomnak is neveznek, hét tornyával és nem szokványos színével már messziről felhívja a figyelmet magára.A hét torony hét ajándékot jelképez. A templomot ,melynek építése során ötvözték a modern és hagyományos építészet jellemzőit 1999-ben szentelte fel Szendi József érsek. Mivel siettünk sajnos a templom belső terének megismerését más időpontra kellett halasztanunk.
A templommal szemben épült az új Városháza,melyet a Szentlélek templommal együtt avattak fel 1999-ben. Érdekessége,hogy az új épület alapkövét Farkas Bertalan az első magyar űrhajós,Hévíz akkori polgármestere tette le.
A modern,minden igényt kielégítő épületben nem csak a város ügyeit intézik,a falakon belül helyet kapott egy konferencia- és színházterem is.
A városháza előtt kapott helyet a Nymphae díszkút,mely ott jártunkkor nem üzemelt.
A Széchenyi utcán egészen a Rákóczi utcáig mentünk,ahol leparkoltunk és a Rákóczi utcából kialakított Sétaló utcán a múlt század elején épült impozáns és elegáns villák ,fagyizók,kávézók és méreg drága butikok,üzletek közt mentünk a még működő Adventi vásárig.
A vásári forgatag a Téli Fürdő előtti téren kapott helyet,itt aki tehette az ihatott egy forralt bort,míg a vezető állásba lévő egy teával kellett beérje.
Ezzel el is értünk mai városnézésünk csúcspontjához,a Hévízi-gyógytóhoz,melynek köszönheti a város és a környék az ismertségét.
A tó bemutatásához idézem a Vasárnapi Újság 1906. 53-. számában megjelent cikket:
"Nem a Balaton partján fekszik ugyan, hanem nyugatra a várostól, a Kis-Balaton mocsarai felé nyíló legközelebbi völgyben Hévíz, de azért ez is szorosan a Balaton-vidék természetadta nevezetességeihez tartozik. Ott fekszik a Héviz meleg tava, mely többnyire 32°C. fokos, a hol a túl a dunai középhegység hirtelen végződik.
 |
| Ez a fehér cuvée nyert a kóstoláson |
A Borozóban összekötöttük a kellemest a hasznossal,s beszereztük az igazoló stemplit is a túra ítinerébe Egregyről.Azért,hogy én se maradjak ki a jóból távozáskor magamhoz vettem egy üveg fehér és egy flaska rosé Egregyit.
 |
| Egy Borozó a sok közül |
A Karácsonyi Ünnepeknek köszönhetően élénk volt a forgalom,sok itt pihenő kereste fel a vigalmi negyedet ,így majd mindegyik weinstube tárt kapukkal várta őket. Mi a sok borozó közt visszasétáltunk a Jézus Szíve templomig,majd a végtelen Zrínyi utcán a város önkormányzati negyedéig mentünk,de most nem gyalog hanem autóval.
A Zrínyi,Széchenyi és Kossuth utcák kereszteződését az Önkormányzat épülete és a város legnagyobb római kat. temploma uralja.
A Szentlélek Római katolikus templom,melyet a köznyelvben Kéktemplomnak is neveznek, hét tornyával és nem szokványos színével már messziről felhívja a figyelmet magára.A hét torony hét ajándékot jelképez. A templomot ,melynek építése során ötvözték a modern és hagyományos építészet jellemzőit 1999-ben szentelte fel Szendi József érsek. Mivel siettünk sajnos a templom belső terének megismerését más időpontra kellett halasztanunk.
 |
| Szentlélek róm.kat.templom |
A templommal szemben épült az új Városháza,melyet a Szentlélek templommal együtt avattak fel 1999-ben. Érdekessége,hogy az új épület alapkövét Farkas Bertalan az első magyar űrhajós,Hévíz akkori polgármestere tette le.
 |
| Városháza |
A modern,minden igényt kielégítő épületben nem csak a város ügyeit intézik,a falakon belül helyet kapott egy konferencia- és színházterem is.
A városháza előtt kapott helyet a Nymphae díszkút,mely ott jártunkkor nem üzemelt.
 |
| Díszkút a Városháza előtt |
A Széchenyi utcán egészen a Rákóczi utcáig mentünk,ahol leparkoltunk és a Rákóczi utcából kialakított Sétaló utcán a múlt század elején épült impozáns és elegáns villák ,fagyizók,kávézók és méreg drága butikok,üzletek közt mentünk a még működő Adventi vásárig.
 |
| Sétáló utca |
A vásári forgatag a Téli Fürdő előtti téren kapott helyet,itt aki tehette az ihatott egy forralt bort,míg a vezető állásba lévő egy teával kellett beérje.
Ezzel el is értünk mai városnézésünk csúcspontjához,a Hévízi-gyógytóhoz,melynek köszönheti a város és a környék az ismertségét.
 |
| Fürdőház (2014.jan-i fotó) |
A tó bemutatásához idézem a Vasárnapi Újság 1906. 53-. számában megjelent cikket:
"Nem a Balaton partján fekszik ugyan, hanem nyugatra a várostól, a Kis-Balaton mocsarai felé nyíló legközelebbi völgyben Hévíz, de azért ez is szorosan a Balaton-vidék természetadta nevezetességeihez tartozik. Ott fekszik a Héviz meleg tava, mely többnyire 32°C. fokos, a hol a túl a dunai középhegység hirtelen végződik.
A meleg tó feneke 36 méter mély tölcsért formál, melyből örvényléssel bugyog a víz színéig a dolomitból fakadó kristálytiszta meleg viz. A Héviz tavából melegvizű csatorna folyik a Kis-Balatonba, oda telepített tropikus tündérrózsák díszlenek vizén. Messzeföldről látogatják e meleg tavat a rheumásak és köszvényesek. A föld népe is sűrűn keres és talál gyógyulást a csatorna meleg vizében; tagjainak bénaságát a fekete korpának tulajdonítja, mely a forrástól összehordott tőzegmaradványból áll. Ebbe a fürdőzők térdig, sőt övig belesülyedve várják a gyógyulást vagy legalább a fájdalmak csillapodását"
A tó gyógyító hatását már a rómaiak is felismerték. A fürdő élet kialakulásáért és felvirágoztatásáért a legtöbbet Festetics(I) György tette,aki céltudatosan építtette ki a fürdőtelepet. Az első fürdőházakat 1795-ben tutajokra építették,csak később terjedt el a mai is használatos cölöpökre történő építési mód.
 |
| A tavat körülvevő tőzeges mocsár részlete(2014.jan-i fotó) |
A tó és az őt körülvevő 50 hektáros Véderdő Természetvédelmi Terület,bár többször próbálkoztak,de sajnos a Világörökség helyszínévé még nem választották be.
A tó gyógyító vízét több szálloda is használja,a partján Állami Kórház is működik,mely Hévíz egyik társalapító községéről a Szent András nevet kapta.
A tavat hangulatos sétányon,erdei környezetben teljesen körül lehet sétálni,de mi most ezzel nem éltünk,mivel már elég sötét és hűvös is volt.
 |
| A Tó-fürdő nyári bejárata |
Így még elsétáltunk az autóbusz pályaudvarig,ahol az OKT igazoló pecséttel hitelesítettük túrafüzeteinket,majd vissza térve a kocsihoz ,haza felé vettük az irányt.
Több fényképet az alábbi két linken találtok:
https://picasaweb.google.com/103760014976474328259/9Megye99NevezetessegeHeviEgregy?authkey=Gv1sRgCIiN_9yamsfgfA
https://picasaweb.google.com/103760014976474328259/9Megye99NevezetessegeHeviz?authkey=Gv1sRgCIKF4aGm16bwsgE
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése