OKT. 36.TÚRA 2018.11.14.
KATALINPUSZTA-NÓGRÁD
hozott a posta reggel,
egy száraz tölgyfa-levelet,
néhány sor zöld szöveggel.
az áll rajta,hogy eljött az ősz,
a nyáridőnek vége,
most már a néma télre vár
az erdő és vidéke.
Kányádi Sándor:Levél az erdőből(1,2vk.)
Enyészet havának tizennegyedik napján korán kukorékolt a kakas,még attól is korábban,hisz reggel 8-ra szerettünk volna Katalinpusztára érni.Ebből aztán persze nem lett semmi,mert közben át kellett kelnünk a "nagyfalun",melynek óriási forgalma persze,hogy magába szippantott és akkor még az M2-en való útépítésről és zötykölődésről még nem is esett szó.Tényszerű volt,hogy majd egy órával később értünk Nógrád megye nyugati kapujához,mely a Naszály és a Börzsöny ölelésében fekszik.Mára még szép időt jósoltak,de ebből a mély és szűk völgyben semmit nem érzékeltünk,a kémények csak úgy ontották magukból a szürke csíkokat.
Katalinpuszta |
Fázósan ,amolyan nem akarom módon kecmeregtünk ki az autóból,hogy belekezdjünk az OKT soron következő szakaszába Nógrádig. Ez a táv alig 15 km,de az általam tervezett kitérőkkel-melyekről túratársam persze semmit nem tudott-majdnem elérte a 20km-t,de bőven belefért az időnkbe.Gyors szerelvény igazítást követően átkeltünk a roppant forgalmas 2-es főúton,majd a szemben lévő műintézményben felvettük folyékony télikabátjainkat(copyright by Hörpölin) is és máris belecsaptunk a lecsóba.
Indulás az emelkedőre |
Katalinpuszta 1902 óta a szomszédos Szendehelyhez tartozik,előtte Pusztakatalin alakban emlegették.A településrészen több mint 300 fő lakik állandó jelleggel.Keresztül halad rajta az OKT nyomvonala és a 2-es főút.Mivel egyaránt a Börzsöny és a Naszály kapuja is,így fejlett turizmus jellemzi.
A Naszály oldalában |
Nem a könnyebb és rövidebb utat választottuk a Kirándulóközpont irányába,hanem az OKT régi nyomvonalán belekóstoltunk a Naszályba.A jelzésű úton haladtunk,hogy felkeressük a "kékezők"kötelező zarándokhelyét a Naszály oldalában,melyhez 600m alatt 60m-t kellet kapaszkodnunk,így a "télikabát" nélkül is hamar bemelegedtünk volna.
A Naszály a Duna-balparti rögök legmagasabb(652tfsz) és legismertebb hegye sasbércként magasodik Vác fölé. Természetföldrajzilag a Cserháthoz tartozik.Az erősen elkarsztosodott dachsteini mészkő hegyen a kutatók száz körüli üreget,barlangot tártak fel.Ezek közül a legismertebbek a Naszályi-víznyelőbarlang és a Násznép -barlang.
forrás:az Internet |
Kedvesem tolta felfele a métereket,így csak azt vettük észre,hogy már ott állunk példaképünk,a nagy természetjáró és "Kéktúra" népszerűsítő Rockenbauer Pál kopjafájánál,akit itt ért az értelmetlen halál 1987.november 26.-án. Sírja kedvenc pihenőhelyén, a Zengővárkonyi szelídgesztenyésben található,amit tavaly kerestünk fel egy emléktúra alkalmával. Akkor írtam bővebben Rocki életről,a linkre kattintva olvashatjátok.
Most is szomorú,melankolikus hangulat lett úrrá rajtunk,könnyes szemmel emlékeztünk rá,helyeztük el a kis koszorút és emlékszalagot a kopjafára,melyet most is beborítottak az emlékszalagok és koszorúk.Eldúdoltuk Rocki kedvenc nótáját,letöröltük könnyeinket,felidéztük az örök igazságot:"csak az hal meg igazán,kit elfelejtenek" ,majd leereszkedtünk a Katalinpusztai Kirándulóközponthoz.
Érkezés a Kirándulóközponthoz |
Katalinpusztai Kiránduló központ színvonalas erdei környezetben ,a természet közelében,szakemberek segítségével nyújt tartalmas időtöltést minden látogatónak.Tanösvények kicsiknek és nagyoknak,erdei iskola,kiállító és foglalkoztató termek,étterem és korszerű szálláshely várja az érdeklődőket.
Kirándulóközpont,Katalinpuszta |
Amikor elértük a -okat,megpillantottuk a Kirándulóközpont impozáns épületeit,a Lósi-patak felduzzasztásából keletkezett dísztavat,mely körül a Tipegő-tanösvény vezet,hozzászoktatva a legkisebbeket is a természet szeretetéhez.A patakon száraz lábbal keltünk át,majd az ötletes ellenőrzőpontnál beütöttük ítinerjeinkbe a mai első stempliket. Mivel a büfé még zárva volt,így hazaiból frissítettünk és nekiláttunk,hogy felkapaszkodjunk Szendehelyre.
Nem szokványos ellenőrzőpont |
A Lósi-patak zúgói |
Utunk egy aszfaltos úton emelkedett a Lósi-patak völgyében,amely néhol zúgókon keresztül ereszkedett a völgy aljának irányába. Percek alatt elértük a Kapáskúti-patak torkolatát,ahol jelzéseink balra,északnak hívtak bennünket egy kerékpárútra.Meredekebb emelkedő kezdődött,bal oldalt a patak,jobb oldalon pedig egy meredek oldalú domb közt kapaszkodtunk.Átkeltünk a patak felett és máris Szendehely első házai közt,egyen hidak mellett koptattuk az aszfaltot.
Érkezés Szendehelyre |
Szendehely neve valamikor Szenthely volt.A környék a Váci püspökség ősi birtoka ,még Szent István adományozta az egyháznak.A falut 1753-ban a szomszédos Berkenyéről áttelepült németek alapították.Az alapítók fejlett szőlőkultúrát hoztak magukkal,mely a mai napig jellemző a környékre.1945-ben a faluból 151 embert hurcoltak "Malenkij Robotra".Lakóinak száma jelenleg 1500 körül alakul.
Róm.kat.temp. Szendehely |
A "Malenkij Robot"Emlékmű |
Pillanatokon belül elértük a falu központját a Szepi fogadónál,mely kedvenc étkezési és szállás helye a nagy kék utat járóknak.Mivel az étteremnél pecsét is található,így megkerestük azt és beütöttük az igazolófüzeteinkbe. Átkelésünket a roppant forgalmas 2-esen egy közlekedési lámpa segítette.Megcsodáltuk a Kisboldogasszony templomot,majd fejet hajtottunk a Gulágra elhurcoltak emléke előtt, a Malenkij Robot Emlékműnél .Innét a falu utcáin kapaszkodtunk,kanyarogtunk tovább. Jó negyed órás ütemes haladás után elhagytuk Szendehelyet és a Kápolna oldalban szintezve vonultunk tovább.
Szentháromság kápolna |
Panoráma a Kápolna-oldalból |
Elhagytuk a Szentháromság kápolnát,kiléptünk az erdő melletti kaszálóra ahonnét fenséges panoráma tárult elénk az alattunk elterülő Szendehelyről és környékéről.Gerincúton haladtunk tovább,majd amikor elkezdődött az ereszkedés a Keskeny-bükki patak völgyébe,egy nemrég felállított kerítésbe ütköztünk,melyet az Ipoly Erdő Zrt pár hete állíttatott.A kerítés nem befolyásolta nagyon az útvonalat,az új nyomvonal a régitől 5-20 méterre ereszkedett,de az erdészet az új utat tökéletesen kijelöltette.
Itt keltünk át a Keskeny-bükki-patakon..... |
,de itt is át lehetett volna..... :D |
Ereszkedés közben találkoztunk egy csapat favágóval,akik az új nyomot tisztították,jól elbeszélgettünk velük és máris elértük a Keskeny-bükki-patak valóban keskeny medrét,melyen a kidöntött fák közt kalandosan keltünk át. Átkelés után Első menyasszonyom észre vette ,hogy pár méterrel feljebb volt egy híd .melyen sokkal kényelmesebben és száraz lábbal kelhettünk volna át a patakon.Hirtelen aztán lettem minden.....
Kaszáló a Kekeny-bükki-patak-völgyében |
Rövid,de meredek kaptató következett,elértünk egy aszfaltdarabokkal,macskakövekkel borított erdészeti utat,valamikor talán országút lehetett.Ezen kezdtünk el ereszkedni a Keskeny-bükki patak völgyének irányába.Mivel az út kényelmesen lejtett,jól járható volt,túratársam begyújtotta a fáklyákat én pedig csak kapkodtam a lábam és a levegőt,igyekeztem tartani a lépést.
Pihenő a forrásnál |
Hamarosan elértük azt a sötét,vizes és saras völgytalpat,melyet jobb oldalról egy keskeny rét kísért.Néhol hatalmas dagonyákat,tócsákat kellett kerülgetnünk.Bár tanult turistatársaim leírásaiból számoltunk rá,de nem hittem,hogy a megelőző száraz időszak végett ilyen sarat találunk.Úgyhogy nem úsztuk meg száraz lábbal és nadrággal.
Aranyos-kút |
Már éppen szóvá akartam tenni a tempót,mikor a szerencse mellém szegődött,elértük az Aranyos-kút szépen rendben tartott foglalatát,ahol egy pihenőhely is található. Álljt vezényeltem, kifújtuk magunkat,frissítettünk,elvégeztük a forrás procedúrát és már tovább is álltunk.
Bivak szállás |
A -ok továbbra is az erdészeti úton vezettek,de néha érthetetlen módon behívtak az erdőbe, a pár méterre vezető ösvényre,melyeken bivakszállásokon kívül más látnivaló nem akadt.Meg is emlegettem Mászógép sporttársat. Nagyjából másfél km után elértük Magyarkút határát és időlegesen elköszöntünk az OKT nyomvonalától,hogy a jelzéseket követve berongyoljunk az Irma-forráshoz,következő ellenőrző pontunkhoz.Takaros víkendházak közt értük el az egyedi foglalatú forrást,mely a Kocsma a Pipáshoz nevű műintézmény mellett található.
Irma-forrás |
Magyarkút a Kéktúra egyik bélyegzőhelye a Börzsönyben.Közigazgatásilag Verőcéhez tartozik a kedvelt kiránduló és üdülőhely.Az Irma forrásnál kiépített kutat találunk,melyet a felirat szerint 1889-ben építettek.A forráshoz népmonda is fűződik:"Hajdanta piros pünkösd napján kijártak a lányok a kúthoz vizet meríteni,az aki hajnalban vizében megmosakodott,azt már a templom küszöbén várta édös legénye,aki úgy vitte el,mint a sebös gondolat Börzsöny útikalauz 1931"
Kocsma a Pipáshoz |
Először a forrás procedúrát végeztük el,melyet ezúttal nem úsztam meg száraz lábbal,nagy igyekezetemben szépen beleléptem,de a bakancs jól vizsgázott.Ezután elvégeztük az adminisztrációt,majd egy jó félórás pihenőt tartottunk a Pipásnál,de most csak 0/0 %-os sörrel koccintottunk,mert még ugye vezető állásba kerültünk.
Újabb átkelés,ezúttal jó helyen |
A jóleső ejtőzés után szedtük a sátorfánkat és visszatértünk Magyarkút-Rakódóhoz,ahol a -okat elhagytuk és belekezdtünk mai túránk leghúzósabb szakaszába.Az elkövetkező alig 4 km-en 220m szintet kell megmásznunk,de a 4 km jelentős része már gerincút,így semmi jóra nem számíthattunk.Ma utoljára keltünk át a Keskeny-bükki-patakon,ezúttal száraz lábbal,majd belekezdtünk a Magas-hegy meghódításába.
Kapaszkodás a Magas-hegyre |
A patakátkelés után az ösvény nem sokat cicózott,rögtön meredek emelkedésbe kezdett a szálas erdőben.Közben bekattant egyik kedvenc számunk,melyet aztán egészen a Lokó-pihenőig dúdolgattunk.A déli nap pont a hátunkba tűzött,így még rosszabbul esett a kapaszkodás a meredek ösvényen.Szerencsére a valamikori tarvágások csodás panorámát engedtek a Magas-Börzsönyre,a Visegrádi-hegységre,így időről-időre volt indok megállni.
Kilátás a Magas-hegy oldalából |
Vízkelety -ösvény |
Egy idő után az emelkedő megadta magát és kényelmes szintúton,széles ,hangulatos erdei ösvényen (Vízkelety László útja) értük el a Nagy-Kő-hegy 383m-es csúcsát és a Lokó-pihenőt.Itt aztán a látványtól elakadt a lélegzetünk,állunkat fel kellett támasztanunk. Fenséges látkép tárult elénk a Magas_Börzsönyről,a Dunáról és a Visegrádi-hegységről.Alattunk Szokolya ,Nógrád és Berkenye épületei apró játékszereknek tűntek.Ebben a környezetben órákat el lehetne élvezkedni és csak úgy nézni ki a fejünkből.
Lokó-pihenő |
A Lokó-pihenőt a Lokomotív Turista Egyesület alapításának 60. évfordulójának a tiszteletre építették az egyesület tagjainak és támogatóinak adományából,Zsuffa Kálmán tervei alapján a Nagy-Kő-hegy csúcsára.A Budapesti Lokomotív Sportkör Turista Szakosztálya 1949 májusában alakult meg Dr.Vízkelety László kezdeményezésére.'982-től lett önálló egyesület.A Lokomotív Turista Szakosztály prominenseinek kezdeményezésére az egyesület 1952-ben indította útjára az Országos Kéktúra jelvényszerző túramozgalmat.
Lokótól I. |
Ámulásunkból egy kékező házaspár érkezése ébresztett,majd alig egy perc múlva még egy pár érkezett!Mi van itt?Valóságos csúcsforgalom!Nem szoktunk hozzá,hogy ilyen rövid idő alatt ennyi turista jöjjön össze. Elbeszélgettünk a kékről,a túrázásról,majd mivel mindenki ide tervezte a hazulról hozott szenyók elfogyasztását,közösen megkajáztunk.Desszertként a szokásos csúcscsoki ezúttal sem maradhatott el.
Lokótól II. |
A Magyar Természetjáró Szövetség pozitívan fogadta a Lokomotív Turista Egyesület kérését, hogy az Országos Kéktúra mozgalom alapító egyesületének esőházára is igazoló bélyegző kerüljön. 2017 április 26-án Németh Csaba, az MTSZ képviseletében, több Lokós jelenlétében helyezte el az új bélyegzőt a pihenő egyik tartóoszlopára. forrás:MTSZ
Panoráma a Lokótól |
Tehát ettől az időponttól a Lokó-pihenő is hivatalos ellenőrzőpont,így elvégeztük az adminisztrációt,elköszöntünk egymástól és mindenki ment a saját útjára.Ők négyen Magyarkút felé,mi pedig Nógrád irányába.Aztán az egyik párral még találkoztunk Szendehelyen a buszon....
Ereszkedés közben |
Vigyázz,ha jön a vonat |
Ránk egy bő 4 km-es erdei ereszkedés várt,egy rövid mászással.Előbb a Nagy-Kő-hegy és a Kis-Kő-hegy közti nyeregbe ereszkedtünk le bükkök és tölgyek közt ,majd erdei úton értük el a Vác-Drégelypalánk vasútvonalat.Átkeltünk a Les-völgy csodás kaszálóján majd egy rövid kapaszkodás után elénk tárult Nógrád és annak vára.Így nyugatról is fenséges képet nyújt.
A Les-völgy |
Előttünk Nógrád |
Kerítés mellett értük el a település első ingatlanait a pálinkafőzdénél,ahova betértünk,bár most kóstolni nem tudtunk,de szerettünk volna vásárolni,amire viszont nincs lehetőség,mivel csak bérfőzéssel foglalkoznak.Innét az Újtelep házai közt már percek alatt elértük a vasútállomást,ahol beütöttük mai utolsó pecsétjeinket.De a napnak még nem volt vége!
Utcakép |
Nógrádi-vár |
Nógrád a szláv Novigrád(Újvár) elnevezésből kapta a nevét. A település a Börzsöny keleti kapujában található,népszerű kirándulóhely.Nógrád megye a település váráról kapta a nevét.Története már a Honfoglalás előtt is íródott,már ekkor is stratégiai jelentőséggel bírt. I.Szt.István városi rangot adományozott neki és a vármegye székhelyévé tette.A vár pontos keletkezési dátuma nem ismert,Anonymus ezt az Árpád-korra teszi.A majd 1 ha alapterületű vár a 286 m.magas Vár-dombon áll.Első írásos említése 1108-ban datálódik,mint királyi vár. IV.László a váci püspökségnek adományozta.A huszita támadások ellen Szilassy Vince váci püspök erősíttette meg a falait.A vár a fénykorát Mátyás király idejében élte,ekkor történt nagyszabású bővítése,Báthori Miklós váci püspök által.A török időkben a Felvidéki- végvárrendszer erőssége,de amolyan átjáró ház szerepe volt.Hol a királyé,hol az erdélyi fejedelemé ,hol pedig a török uralta.1685-ben török kézen volt,ekkor következett be az a végzetes villámcsapás,melynek következtében a lőporraktár felrobbant és hatalmas károkat okozott a védőfalakban.Az oszmánok ekkor a még megmaradt részeket is felgyújtották és elhagyták a várat.A II.Rákóczi Ferenc által fémjelzett szabadságharcban még volt némi katonai szerepe,de ezt követően a bécsi udvar leromboltatta.Állapota nagyon leromlott,de az utóbbi években folyamatosan restaurálják,felújítják. A török időkben a falu egy időre elnéptelenedett, ezért az oszmánok elűzése után felvidéki szlovákokkal telepítették be.Lakóinak száma napjainkban 1400 fő környékén mozog.Barokk róm.kat templomát Migazzi Kristóf váci püspök,bécsi érsek építtette 1757-ben. Ev.temploma 1865-ben épült.
Honfoglalási Emlékmű |
Bejárat a várba |
Miután legutóbb nem volt időnk körülnézni a településen és a várban,így ezt most pótoltuk be.Időhöz sem voltunk kötve,hisz a tömegközlekedés jónak mondható a térségben.Először a jelzésen felkapaszkodtunk a Honfoglalási Emlékműhöz és a Nógrádi-várromhoz.Élveztük a lenyűgöző látképet ,sétáltunk,fotóztunk az ódon falak közt.Felsejlett gyerekkorom katonás játéka,mit nem adtunk volna egy ilyen díszletért.
Kijárat a várból |
A várban |
Jó félórát őgyelegtünk a várban,majd leereszkedtünk a településre, nézegettük a hamisítatlan nógrádi házakat,fejet hajtottunk a Hősi Emlékműnél,megnéztük a templomokat.A központban "felfedeztünk" egy forrást,mely Kedvesem nevét viseli.Volt is öröm ezerrel ...
Viszlát vár |
Margit-forrás |
A Probicska forrás Nógrád központjában ered,a községi forrást még a török idején építették ki.A jelenlegi betonozott foglalat a forrástól 150m-re épült 1964-ben,rajta a Margit-forrás felirattal.
Tűzoltó Emlkmű |
A "városnézést"követően visszatértünk a vasútállomásnál lévő buszmegállóhoz ,ahova hamarosan megérkezett a járatunk,mellyel rövidesen Katalinpusztára értünk.
Nagyboldogasszony róm.kat.temp. |
Visszaautóztunk Szendehelyre,ahol a Szepi fogadóban helyi finomságokkal koronáztuk meg a napot.Közben összegeztük a túrát,mely szomorú emlékezéssel indult,de ezt az érzést a csodás útvonal,a remek panorámák jelentősen tompították.Ma nagyjából 20 km-t tettünk meg ,miközben majd 500 m szintkülönbséget is leküzdöttünk.Újabb remek túranapon vagyunk túl,a Börzsöny most is hozta a lebilincselő formáját.
Néma főhajtás |
Vacsora mellé kedvesem egy pohár Szendi Sillert fogyasztott el,mely annyira ízlett,hogy a fogadó alatti pincészetben fel is tankoltunk belőle.Ezután nem maradt más hátra mint hazafelé fordítani a kormányt és gázt adni.
Hazatérve,mi mással,mint egy üveg Szendi Sillerrel jutalmaztuk meg magunkat,Egészségetekre!
Jutalom |
Írta:Soós Lajos
Fotó:Soós Margit
Még több kép a mai napról: https://photos.app.goo.gl/JRacTXUPSSNncuDv7
Videó: https://www.youtube.com/watch?v=Af0_z1tdbN8
Térkép és szintrajz:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése