BFK 2. TÚRA 2017.09.14. és 2017.09.20
BALATONALMÁDI v.á.-BALATONFÜRED v.á.
" Sarkunkban újra szeptember hava, csuhé szatyrodból a nyár,mint legutolsó darázs, kirepül" ... Csoóri Sándor:Szeptemberi gyónás-részlet
Sajnos terveinkkel ellentétben sokkal kevesebbszer tudunk kiszakadni a hétköznapok taposómalmából,így bakancsot is csak ritkán tudunk húzni,hogy folytathassuk a megkezdett mozgalmak bejárását.Ráadásul legutóbbi túránkat csak két részletben tudtuk befejezni,mert első alkalommal alig öt km megtételét követően kaptunk,egy üzleti telefonhívást ,így meg kellett szakítsuk a túrát és sürgősen haza kellett jönnünk.
 |
| Balatonalmádi Centrum |
Ezt a túrát Földanya havának tizennegyedik napján kezdtük el,de az említett nehézség végett csak Földanya havának huszadik napján tudtuk befejezni. A szakaszt nagyjából 22 km-re terveztük Balatonalmádi és Balatonfüred közt,mely alatt négy 300 m körüli "hegyet" érintettünk ,így a szint emelkedés is jelentős volt. Ezeket figyelembe véve a Balaton.Felvidéki Kéktúrának ez a király etapja.
A meteorológusok 14.-ére csodás,túrára kiváló időt jósoltak,kellemes már -már a nyarat idéző hőmérséklettel. Mivel ma nem siettünk sehova és a nappalok is hosszúak még,ezért szokásunktól eltérően csak fél nyolc környékén röffentettük be a motort és indultunk el Balatonalmádi irányába. Útközben kávéztunk,vásároltunk,így 9 óra környékén érkeztünk meg a nyári szezon elmúltával a csöndes kisváros főterére.
 |
| Sétálóutca Almádiban |
Szerelvényigazítást követően elsétáltunk a BFK igazolópontjához,ahol időközben pótolták a pecsétet,így nagy örömmel nyomtuk be az ítinerjeinkbe az indító lenyomatokat és pótoltuk a múltkor elmaradt igazolásokat. Alig kettő hete jártunk itt,amikor észleltük,hogy pecsétet megrongálták. Akkor jeleztem a VMTSz Elnökasszonyának a hibát,amit példás gyorsasággal ki is javíttatott. Példát vehetnének más mozgalmak szervezői az eljárásról. Az OKT vonalán (melyet sokkal többen járnak) sokszor egy pecsét pótlása több hónapba telik . No comment!
 |
| Szt.Imre plébániatemplom |
Az ébredező kisváros sétálóutcáján a 
jelzéseket követve pár lépés után a Dr, Endrődy Ferenc utcára kanyarodtunk .melyen hullámvasutazásba kezdtünk DNY-i irányba.
Balatonalmádi történetét és nevezetességeit már bemutattam ebben az írásomban ,így akit érdekel kérem kattintson a linkre az elolvasásához.
Andalogva haladtunk Almádi kevésbé felkapott részén és hamarosan elértük a Szt .Imre Plébániatemplom jellegzetes épületét,ahol elidőztünk pár felvétel erejéig. Továbbállva pár lépés megtételét követően elbúcsúztunk a 
jelzésektől,melyeken legutóbb folytattuk túránk ,így innentől ismeretlen részen folytattuk a vonulást.
 |
| Útelágazás Káptalanfüreden |
A templomtól egyre falusiasabb környezetben értük el város Káptalanfüred nevezetű negyedét. A városrészt csak kevésbé érinti a BFK nyomvonala,így igazából nem sokat láttunk belőle. Egy rozsdásodó gesztenyénél jelzéseink jobbra térítettek és meredek kapaszkodásba kezdtünk a Halacs oldalában. Tetszetős és átlagos villák közt értük el a gerincet,ahol szőlők és gyümölcsösök közt haladtunk,előttünk magasodott a Csere-hegy,balra pedig ahol a lehetőség engedte szép panoráma tárult elénk a Balaton kékes víztükréről és a Keleti-medencéről.
 |
| Fel a Halacsra |
 |
| A Halacs-völgyben |
A Halacs-völgy keskeny,alig észrevehető sávja után jelzéseink beléptek a Csere-hegy vegyes erdejébe. Eleinte alig járt szekérúton haladtunk,mely egy idő után ösvénnyé szűkült. Az ösvény egyre meredekebben kapaszkodott a sziklás,köves hegyoldalban és néhol elég fickós emelkedésű volt. Jól kipirosodva,szuszogva értük el a Csere-hegy 295m tfsz. csúcsát.
 |
| Fel a Csere-hegyre |
A csúcsot a Csere hegyi kilátó (volt Horthy Miklós,majd Szabadság Kilátó) vörös permi kőből épült épületegyüttese uralja. A hegyről és a kilátóról ebben a bejegyzésemben írtam bővebben.
 |
| Csere-hegyi kilátó |
Legutóbbi ittjártunk óta semmi nem változott,felmentünk megcsodálni a már ismert panorámát és továbbálltunk egy csúcscsoki betolását követően.
 |
| A Balaton Keleti-medencéje |
A már ismert ,vízmosta,sziklás néhol meredek ösvényen ereszkedtünk le a Vöröskőbánya Tanösvényig,amit most kihagytunk és a -kat követve haladtunk tovább.Pár perc múlva egy aszfaltozott úthoz értünk,ahol D-nek fordultuk és a Csere.valamint a Somlyó -hegy közti völgyben haladtunk tovább.
 |
| Épülő mélyút a Csere-hegy oldalában |
Elértük a régi kőbányából kialakított Amfiteátrum(részletek )egyre jobban elhanyagolt területét és itt jelzett a telefonom,hogy nemrég kerestek,de a hegyen nem volt térerő. Visszahívás után derült ki,hogy sürgősen haza kell jönnünk üzleti ügyben így úgy döntöttünk,hogy legnagyobb sajnálatunkra Alsóörsön megszakítjuk a túrát és majd alkalomadtán bepótoljuk.
 |
| Aszfalton |
Hétmérföldes léptekkel szeltük a további utat és ereszkedtünk a Balaton-felvidék egyik ékköve felé. Elhagytuk a mindjobban lepukkant Gyerektábort és már be is érkeztünk Alsóörsre,ahol egy hupli után betértünk egy hangulatos kocsmába.,ahol a mozgalom bélyegzője is lakik.
 |
| A sorsára hagyott Amfiteátrum |
A bélyegzés mellé ittunk egy frissítőt és egy finom Litovel sert. Ez alkalommal is én húztam a rövidebbet ,így nekem jutott a frissítő ,kedvesemnek pedig a nemes nedű.
 |
| Alsóörs-Hivatal |
 |
| Egy cseh remek |
Gyors hörpintés után időlegesen elköszöntünk a -októl és a 
jelzésen leereszkedtünk Alsóörs ( A Balatoni Riviéra legszebb településéről itt írtam .) vasútállomásához,ahonnét az első induló busszal visszatértünk Almádiba az autóhoz és fél egy környékén már itthon is voltunk.
 |
| Alsóőrs |
Huszadikára bizonytalan időt jósoltak az okosok,ezért a reggeli időtől tettük függővé ,hogy befejezzük-e a múlthéten kurtán-furcsán kényszerűen abbahagyott túránkat. Miután egész éjjel szakadt a wasser ,ami hajnali fél hat fele állt el, és elég borongós,barátságtalan volt az idő ,ezért heztitáltunk.Én menni akartam(mert mint tudjuk:ha menni kell,akkor menni kell),kedvesem halasztani,így elég zaklatottan,veszekedősen keltünk útra fél nyolc körül. Aztán napközben nekem (és az általam preferált Pártay Luciának) lett igaza. Néha a nap is kisütött,a barátságtalan szél is alább hagyott,de .hogy kedvesem is tudja igazolni érveit a hőmérséklet jócskán elmaradt az ilyenkor megszokottól.
 |
| Pillanatkép az öreg faluból |
Így az autóban hárman utaztunk(mi ketten meg a néma csönd),legalább eltudtunk merülni a bölcs gondolatainkba.Balatonkenese után egy közjáték lassított bennünket az előttünk lévő autó elé egy részeg vagy bolond feküdt és a helyzet tisztázásáig nekünk is a helyszínen kellett maradnunk Negyed tízkor érkeztünk meg Alsóörsre,a központban lévő szupermarkethoz. A csönd még itt is kitartott és pantomim jelekkel egyeztettünk,hogy veszünk valamit az útra és dobunk egy coffeet.
 |
| A műemlék ref .templom |
Jó negyed óra elteltével tettük meg az első lépéseket a már ismert jelzéseken. Elérve az ismerős korcsma hivatalt Ny-nak fordultunk és a gyönyörű öreg falusi részen követtük a jelzéseket.
 |
| Lovas |
Mai túránk útvonalát a Jókai kilátóig már többször megtettük,így ennek a szakasznak a részletes leírását ,bemutatását itt olvashatjátok,ez alkalommal csak a ma tapasztaltakat osztom meg kedves olvasóimmal.
 |
| Lovasi-Séd |
Csodáltuk a megunhatatlan milliőt ezen a gyöngyszem településen és a feledhetetlen panorámát bámultuk ,mely a Balatonról és a Füredi-Öbölről és a Tihanyi-félszigetről elénk tárult. Közben ahogy az időjárás is szebbre fordult a feszültség is engedni kezdett,de csak nagyon lassan és a Péter-hegy emelkedőjén-lejtőjén felszabaduló adrenalin szüntette meg csak végleg,de ez még jócskán odébb volt.
 |
| Az elapadt Savanyú-forrás |
Andalogva értünk ki a faluból,ahol gyorsabb fokozatba kapcsoltunk és ripsz-ropsz máris Lovas szebbnél-szebb házai közt találtuk magunkat.A templomok most is lenyűgöztek bennünket,majd jött a néma tisztelgés a Hősi Emlékműnél. Itt negyed órára elbúcsúztunk a jelzésektől és a 
jelzésen elbattyogtunk a közeli Savanyú-forrás foglalatához,mely legnagyobb sajnálatunkra most el volt apadva.
 |
| Panoráma a lovasi Öreg-hegyről |
A kihagyott kóstoló után a Lovasi-Séd gátján visszabattyogtunk a Balaton-felvidéki kéktúra nyomvonalához és folytattuk az enyhe emelkedést Ny-i irányba . Mielőtt elértük volna az Öreg-hegy szőlőit,villáit visszanéztünk még a Somlyó-hegyre,Alsóőrsre és a Keleti-medencére,ahogy azt Berzsenyi Dániel tette midőn elhagyta a Kemenes-Alját.
 |
| Pongrácz kastély |
A már ismert elegánsnál-elegánsabb porták közt hullámvasutaztunk ,elhaladtunk a lerobbant Pongrácz-kastély mellett és máris a Hild díjas Palóznakon jártunk. A Kálváriánál É-nak fordultunk és meredek emelkedőn kaptattunk a Csákány-hegyre fel. Tüdőnk rövidesen a zsebünkbe került ,de hősiesen kapaszkodtunk ,fáradtságunk néha a lenyűgöző panoráma enyhítette,mely elénk tárult a Balcsiról ,amikor visszafordultunk
 |
| Alattunk Palóznak |
Az utolsó épületeket követően beléptünk a vegyes erdőbe,ahol keskeny,sziklás,meredek ösvényen küzdöttük magunk egyre feljebb. A sűrű aljnövényzet gyorsan eláztatta nadrágjain. Lihegve értük el a hegy gerincét ,ahol a jelzések balra fordultak és pér perc alatt elértük a Csákány hegy 327m tfsz,csúcsán található Endrődi Sándor kilátót .
 |
| Irány a Csákány |
Itt találkoztunk egy magányos turista társunkkal ,aki Csopakról a régi kék jelzéseket kutatva érkezett fel a csúcsra és épp megérdemelt tízóraiát fogyasztotta. Elbeszélgettünk Vele,majd bevettük a kilátót,melynek panorámája most is hozta a kötelezőt,a Plattenseevel és a Bakonnyal. Bár a kilátóban elég cudar idő volt,így a látogatás is kurtábbra sikerült.
 |
| Endrődi Sándor kilátó |
 |
| Párás panoráma a kilátóból |
Leérve benyomtunk egy csúcscsokit,frissítettünk majd tovább álltunk. A széles ösvényen hiába kerestük az egy éve még itt lévő kőépítményeket,melyeket barbár kezek láthatóan szétszórtak a környező erdőbe. Lenne tippem kik csinálhatták,de megtartom magamnak.
 |
| Vandál kezek nyomai |
A széles út elkezdett ösvénnyé szűkülni és egyre meredekebbé,sziklásabbá válni. A meredek,köves részeken nagyon kellett figyelni,mert a sziklák,kövek az előző éjszakai eső hatására elég csúszóssá váltak. Lassan araszolva értük el Csopak elő házait,ahol kilépve az erdőből aszfaltra váltott az ut alattunk.
 |
| BFK |
Pillanatok alatt elértük az Olaszrizling és a malmok hazájának számító Csopak jelképét,a Csonkatornyot,ahol a BFK következő igazolópontja is található. Bélyegzést követően átkeltünk a forgalmas 73-as főúton és máris a most is zárva tartó Plul múzeum vizimalomnál találtuk magunkat. Innét újabb meredek aszfaltos kaptató következett a már ismert csilli -villi nyaralók közt,majd a Kopasz-hegy derekánál jelzéseink Ny-nak kanyarodtak és innét szintezve haladtunk a szőlők fölött előbb a Kopasz-hegy,majd az Öreg-hegy derekán.Oromfalas présházak közt,mely műemléki védelmet élveznek.
 |
| Csopak- Csonkatorony |
 |
Plul vízimalom
Balról folyamatosan Füred és a Tihanyi-félszFelirat hozzáadásiget megunhatatlan panorámája tárult elénk,bár az egyik újgazdag úgy látszik irigyli a kilátást az arra vetődőktől és nádpallóval vette körbe a birtokát. Ez a kerítés egy éve még nem díszelgett itt. Ismét No Comment! |
 |
| Kapaszkodás a Csopaki-Öreg-hegyen |
 |
| A Füredi-Öböl |
Elérve a Pincemester utca végét a jelek É-ÉNy-nak fordultak és következett a mai nap és talán az az egész mozgalom legnagyobb kihívása a Péter hegy(315m tfsz) bevétele.Tudtuk mire számíthattunk,így eleve felkészültünk a keskeny,meredek sziklás,köves ösvényre.
 |
| irigy tulaj |
 |
| Fel a Petire |
Mint mát említettem a felszabaduló adrenalin elfújta a duzzancsot(elsősorban kedvesemből kellett :D ) és mire leértünk a hasonlón a keskeny,meredek ösvényen a Petiről ,normális kerékvágásba állt az élet .
 |
| A Péter-hegy csúcsa |
A csúcson megettünk egy csúcscsokit,frissítettünk,békülgettünk fotózgattunk egy keveset.
 |
| Le a Petiről |
A Koloska-völgyben most csak épp elidőztünk,és követtük pár lépés erejéig a most bő vízzel folydogáló Koloska-patakot,majd a Tamás-hegyre(317m tfsz) vezető meredek,vízmosta,most rendkivűl csúszós ,sáros ösvényen kapaszkodtunk fújtatva,zihálva.
 |
| Koloska-völgy |
 |
| Kapaszkodás a Tamás-hegyre |
Elérve a jelzést,egy népes csapattal találkoztunk,kik szintén a Jókai -kilátóhoz tartottak,mint kiderült egy multinacionális cég csapatépítő tréningjébe keveredtünk. A kilóhoz visszalévő utat együtt tettük meg velük,jót beszélgettünk.
 |
| Utolérés |
 |
| Meeting a magasból |
A Jókai-kilátóból (315m tfsz) megcsodáltuk a már ismert panorámát,bár a felső szinten elég kellemetlenül fújt a szél. Mivel a népes csapat a kilátónál kapott újabb feladatot ,ezért a frissitést és csúcscsokit kihagytuk,majd miután elköszöntünk tőlük tovább álltunk.
 |
| Füred és az Öböl a Jókai kilátóból |
Legutóbbi ittjártunkkor a -on ,az Aranyember tanösvényen ereszkedtünkl le Balatonfüredre,ezért most úgy terveztem meg a túrát,hogy ez alkalommal útba ejtjük a híres Lóczy -barlangot,melyhez a 
jelzésen ereszkedünk le.
 |
| Útban a barlang felé |
A barlanghoz vezető jelzések a kilátót elhagyva pár tíz méter után térnek ki jobbra és jól kitaposott,de egyre meredekebb,sziklás ösvényen vezetnek le a Tamás -hegyről. Néhol kimondottan nehezen járható az ösvény,nagy odafigyelést igényel.
 |
| Hol is az út? |
A legnehezebb szakasz a régi kőbánya környékén,a barlang tetején vezet,ahol nincs is ösvény,hanem az egymásra tolódott kőzetlemezeken kell leügyeskedni magunkat.Igazi kihívás,megfelelő figyelmet és erőnlétet igényel ez a pár tíz méter.
 |
| Lóczy barlang bejárat |
Leérve a bejárathoz szerencsénkre épp indult egy vezetés,melyre mi is befizettük a jelképes belépti díjat (500 Huf) és meghallgattuk az érdekes,színvonalas előadást.
 |
| jól látszik a barlang felépítése |
A kiváló, Balatonarácson elhunyt geológus,barlangkutató Lóczy Lajos nevét őrző fokozottan védett Lóczy -barlang a Balatonfüred északi részén lévő Tamás-hegy lábánál található 182m tfsz magasságban. A mostani bejárata mesterséges,a régebbi bejáratokat befalazták.A barlangot meleg hévizek alakították ki a középső triász mészkő és a márga határán.Látványosak az egymásra torlódott vékony kőzetrétegei. Néhány helyen aragonit kristályok láthatóak,látványosak voltak még a kristály (aragonit) kőrózsai,melyek azonban az idők folyamán eltűntek a helyükről. A barlang látogatható hossza 120 m,de sokkal hosszabbak a fel nem tárt részei.A barlangot 1882-ben kőbányászat során fedezték fel,ekkor sok értékes kristályról,ásványról számolnak be. Mivel balesetveszélyes volt,ezért a barlang bejáratait a XX.sz. elején a város betemettette.A járatokat Kadic Ottokár hathatós segítségével Kéry Gábor helyi asztalosmester,lokálpatrióta tette újra járhatóvá. Látogatásra alkalmas állapotba 1934-re került,majd elhanyagoltság után 1953-ban vezették be a villanyvilágitást,újabb lendületet adva a látogatottságnak.1993-ban újból felújították,bejáratát korszerűsítették. Jelenleg a Balaton-Felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságának gondozásában áll .Évente majd 20 000-en látogatják.
 |
| Kereszt Füred felett |
A barlang bejárása mintegy félórát vesz igénybe,de ez idő alatt sok érdekes,hasznos tudnivalóval lettünk gazdagabbak. A látogatás végeztével vásároltunk még egy barlangos emléktárgyat és nyakunkba szedtük a lábunk,hogy elérjük azt a buszt amelyik Alsóörs központjába repít bennünket.
 |
| Igazoló pontban |
A barlangtól a 
jelzésen haladtunk ,melybe nemsokára bekapcsolódott a nemrég elhagyott jelzés is. Innentől a fonódó jelzésen értük el Balatonfüred jelképét a Vörös Templomot a város "felső" központjában.
 |
| Néma főhajtás a Háborús Emlékműveknél |
A templomlátogatást most kihagytuk,de még el kellett battyognunk a Közösségi Ház előtt lévő bélyegző pontig,ahol beütöttük mai utolsó igazoló stemplijeinket az ítinerjeinkbe.
 |
| A város jelképe |
Innét a reformkori város patinás Ady Endre utcáján a jelzéseket követve trappoltunk le az autóbusz pályaudvarra,ahova a járat indulása előtt 2 perccel érkeztünk meg. Mivel ez egy város és falunéző járat volt,így elég lassan érkeztünk meg Alsóőrs Iskola nevű megállóhoz,ahol autónk hagytuk.
A reggeli helyszínen ittunk még egy Coffeet majd egy szerencsétlenül választott restauráciában próbáltuk meg pótolni energiaveszteségeink. Sjanos nagyon rossz vélasztás volt(ebbne én vagyok a ludas),így hazaérve még rá kellett pótolnunk az étkezésre,mert a kért ételek szó szerint ehetetlennek bizonyultak.
 |
| Ferencsik János Zeneiskola |
Hazáig korgó gyomorral összegeztük ezt a fura,kétrészes nyögvenyelősen,veszekedősen eltelt szakaszt. A szakasz a kitérőkkel majd 23 km volt,a szintkülönbség felfele 711 m,míg a lejtés 684 m volt.Ez a szakasz a szintkülönbség végett megállja a helyét bármelyik középhegységi túrával is. Nagyon szép ,ismerős helyeken jártunk sok új élménnyel,bár a túrát beárnyékolták az említett nehézségek,de összességében soha rosszabbat.
Hazaérve még egyszer pótoltuk energiaveszteségeinket,majd ma egy oroginal stampedli Grappaval és egy karaff minőségi Podmaniczky Cabernet Sauvignon-al jutalmaztuk meg magunkat.
 |
| Jutalom |
Több kép a túráról: https://photos.app.goo.gl/BTPuW4O1gTKh0wWg1
https://photos.app.goo.gl/QXwoMM2SsC6VO6RW2
Térkép és szintrajz:
jelzéseket követve pár lépés után a Dr, Endrődy Ferenc utcára kanyarodtunk .melyen hullámvasutazásba kezdtünk DNY-i irányba.
jelzésektől,melyeken legutóbb folytattuk túránk ,így innentől ismeretlen részen folytattuk a vonulást.
jelzésen leereszkedtünk Alsóörs ( A Balatoni Riviéra legszebb településéről itt írtam .) vasútállomásához,ahonnét az első induló busszal visszatértünk Almádiba az autóhoz és fél egy környékén már itthon is voltunk.
jelzésen elbattyogtunk a közeli Savanyú-forrás foglalatához,mely legnagyobb sajnálatunkra most el volt apadva.
jelzésen haladtunk ,melybe nemsokára bekapcsolódott a nemrég elhagyott 
