2018. november 23., péntek

        OKT.  36.TÚRA    2018.11.14.

               KATALINPUSZTA-NÓGRÁD



"Az erdőből egy levelet 
 hozott a posta reggel,
egy száraz  tölgyfa-levelet,
néhány sor zöld szöveggel.

az áll rajta,hogy eljött az ősz,
a nyáridőnek vége,
most már a néma télre vár
az erdő és vidéke.
                       Kányádi Sándor:Levél az erdőből(1,2vk.)



















              Enyészet havának tizennegyedik napján korán kukorékolt a kakas,még attól is korábban,hisz reggel 8-ra szerettünk volna Katalinpusztára érni.Ebből aztán persze nem lett semmi,mert közben át kellett kelnünk a "nagyfalun",melynek óriási forgalma persze,hogy magába szippantott és akkor még az M2-en való útépítésről és zötykölődésről még nem is esett szó.Tényszerű volt,hogy majd egy órával később értünk Nógrád megye nyugati kapujához,mely a Naszály és a Börzsöny ölelésében fekszik.Mára még szép időt jósoltak,de ebből a mély és szűk völgyben semmit nem érzékeltünk,a kémények csak úgy ontották magukból a szürke csíkokat.



Katalinpuszta


               Fázósan ,amolyan nem akarom módon kecmeregtünk ki az autóból,hogy belekezdjünk az OKT soron következő szakaszába Nógrádig. Ez a táv alig 15 km,de az általam tervezett kitérőkkel-melyekről túratársam persze semmit nem tudott-majdnem elérte a 20km-t,de bőven belefért az időnkbe.Gyors szerelvény igazítást követően átkeltünk a roppant forgalmas 2-es főúton,majd a szemben lévő műintézményben felvettük folyékony télikabátjainkat(copyright by Hörpölin) is és máris belecsaptunk a lecsóba.



Indulás az emelkedőre

               Katalinpuszta 1902 óta  a szomszédos Szendehelyhez tartozik,előtte Pusztakatalin alakban emlegették.A településrészen több mint 300 fő lakik állandó jelleggel.Keresztül halad rajta az OKT nyomvonala és a 2-es főút.Mivel egyaránt a Börzsöny és a Naszály kapuja is,így fejlett turizmus jellemzi.



A Naszály oldalában

               Nem a könnyebb és rövidebb utat választottuk a Kirándulóközpont irányába,hanem az OKT régi nyomvonalán belekóstoltunk a Naszályba.A  P.gif jelzésű úton haladtunk,hogy felkeressük a "kékezők"kötelező zarándokhelyét a Naszály oldalában,melyhez 600m alatt 60m-t kellet kapaszkodnunk,így a "télikabát" nélkül is hamar bemelegedtünk volna.

               



                 A Naszály a Duna-balparti rögök legmagasabb(652tfsz) és legismertebb hegye sasbércként magasodik Vác fölé. Természetföldrajzilag a Cserháthoz tartozik.Az erősen elkarsztosodott dachsteini mészkő hegyen a kutatók száz körüli üreget,barlangot tártak fel.Ezek közül a legismertebbek a Naszályi-víznyelőbarlang és a Násznép -barlang.



forrás:az Internet


                Kedvesem tolta felfele a métereket,így csak azt vettük észre,hogy már ott állunk  példaképünk,a nagy természetjáró és "Kéktúra" népszerűsítő Rockenbauer Pál kopjafájánál,akit itt ért az értelmetlen halál 1987.november 26.-án. Sírja kedvenc pihenőhelyén, a Zengővárkonyi szelídgesztenyésben található,amit tavaly kerestünk fel egy emléktúra alkalmával. Akkor írtam bővebben Rocki életről,a linkre kattintva olvashatjátok.





                  Most is szomorú,melankolikus hangulat lett úrrá rajtunk,könnyes szemmel emlékeztünk rá,helyeztük el a kis koszorút és emlékszalagot a kopjafára,melyet most is beborítottak az emlékszalagok és koszorúk.Eldúdoltuk Rocki kedvenc nótáját,letöröltük könnyeinket,felidéztük az örök igazságot:"csak az hal meg igazán,kit elfelejtenek" ,majd leereszkedtünk a Katalinpusztai Kirándulóközponthoz.



Érkezés a Kirándulóközponthoz


                   Katalinpusztai Kiránduló központ színvonalas erdei környezetben ,a természet közelében,szakemberek segítségével nyújt tartalmas időtöltést minden látogatónak.Tanösvények kicsiknek és nagyoknak,erdei iskola,kiállító és foglalkoztató termek,étterem és korszerű szálláshely várja az érdeklődőket.


Kirándulóközpont,Katalinpuszta


              Amikor elértük a K.gif  -okat,megpillantottuk a Kirándulóközpont impozáns épületeit,a Lósi-patak felduzzasztásából keletkezett dísztavat,mely körül a Tipegő-tanösvény vezet,hozzászoktatva a legkisebbeket is a természet szeretetéhez.A patakon száraz lábbal keltünk át,majd az ötletes ellenőrzőpontnál beütöttük ítinerjeinkbe a mai első stempliket. Mivel a büfé még zárva volt,így hazaiból frissítettünk és nekiláttunk,hogy felkapaszkodjunk Szendehelyre.



Nem szokványos ellenőrzőpont

A Lósi-patak zúgói

                Utunk egy aszfaltos úton emelkedett a Lósi-patak völgyében,amely néhol zúgókon keresztül ereszkedett a völgy aljának irányába. Percek alatt elértük a Kapáskúti-patak torkolatát,ahol jelzéseink balra,északnak hívtak bennünket egy kerékpárútra.Meredekebb emelkedő kezdődött,bal oldalt a patak,jobb oldalon pedig egy meredek oldalú domb közt kapaszkodtunk.Átkeltünk a patak felett és máris Szendehely első házai közt,egyen hidak mellett koptattuk az aszfaltot.



Érkezés Szendehelyre

              Szendehely neve valamikor Szenthely volt.A környék a Váci püspökség ősi birtoka ,még Szent István adományozta az egyháznak.A falut 1753-ban a szomszédos Berkenyéről áttelepült németek alapították.Az alapítók fejlett szőlőkultúrát hoztak magukkal,mely a mai napig jellemző a környékre.1945-ben a faluból 151 embert hurcoltak "Malenkij Robotra".Lakóinak száma jelenleg 1500 körül alakul.



Róm.kat.temp. Szendehely


A "Malenkij Robot"Emlékmű

            Pillanatokon belül elértük a falu központját a Szepi fogadónál,mely kedvenc étkezési és szállás helye a nagy kék utat járóknak.Mivel az étteremnél pecsét is található,így megkerestük azt és beütöttük az igazolófüzeteinkbe. Átkelésünket a roppant forgalmas 2-esen egy közlekedési lámpa segítette.Megcsodáltuk a Kisboldogasszony templomot,majd fejet hajtottunk a Gulágra elhurcoltak emléke előtt, a Malenkij Robot Emlékműnél .Innét a falu utcáin kapaszkodtunk,kanyarogtunk tovább. Jó negyed órás ütemes haladás után elhagytuk Szendehelyet és a Kápolna oldalban szintezve vonultunk tovább.



Szentháromság kápolna

Panoráma a Kápolna-oldalból

                  Elhagytuk a Szentháromság kápolnát,kiléptünk az erdő melletti kaszálóra ahonnét fenséges panoráma tárult elénk az alattunk elterülő Szendehelyről és környékéről.Gerincúton haladtunk tovább,majd amikor elkezdődött az ereszkedés a Keskeny-bükki patak völgyébe,egy nemrég felállított kerítésbe ütköztünk,melyet az Ipoly Erdő Zrt pár hete állíttatott.A kerítés nem befolyásolta nagyon az útvonalat,az új nyomvonal a régitől 5-20 méterre ereszkedett,de az erdészet az új utat tökéletesen kijelöltette.


Itt keltünk át a Keskeny-bükki-patakon.....


,de itt is át lehetett volna..... :D


                   Ereszkedés közben találkoztunk egy csapat favágóval,akik az új nyomot tisztították,jól elbeszélgettünk velük és máris elértük a Keskeny-bükki-patak valóban keskeny medrét,melyen a kidöntött fák közt kalandosan keltünk át. Átkelés után Első menyasszonyom észre vette ,hogy pár méterrel feljebb volt egy híd .melyen sokkal kényelmesebben és száraz lábbal kelhettünk volna át a patakon.Hirtelen aztán lettem minden.....



Kaszáló a Kekeny-bükki-patak-völgyében


                    Rövid,de meredek kaptató következett,elértünk egy aszfaltdarabokkal,macskakövekkel borított erdészeti utat,valamikor talán országút lehetett.Ezen kezdtünk el ereszkedni a Keskeny-bükki patak völgyének irányába.Mivel az út kényelmesen lejtett,jól járható volt,túratársam begyújtotta a fáklyákat én pedig csak kapkodtam a lábam és a levegőt,igyekeztem tartani a lépést.



Pihenő a forrásnál

                     Hamarosan elértük azt a sötét,vizes és saras völgytalpat,melyet jobb oldalról egy keskeny rét kísért.Néhol hatalmas dagonyákat,tócsákat kellett kerülgetnünk.Bár tanult turistatársaim leírásaiból számoltunk rá,de nem hittem,hogy a megelőző száraz időszak végett ilyen sarat találunk.Úgyhogy nem úsztuk meg száraz lábbal és nadrággal.



Aranyos-kút

                     Már éppen szóvá akartam tenni a tempót,mikor a szerencse mellém szegődött,elértük az Aranyos-kút szépen rendben tartott foglalatát,ahol egy pihenőhely is található. Álljt vezényeltem, kifújtuk magunkat,frissítettünk,elvégeztük a forrás procedúrát és már tovább is álltunk.

                      
Bivak szállás



                     A K.gif  -ok továbbra is az erdészeti úton vezettek,de néha érthetetlen módon behívtak az erdőbe, a pár méterre vezető ösvényre,melyeken bivakszállásokon kívül más látnivaló nem akadt.Meg is emlegettem Mászógép sporttársat. Nagyjából másfél km után elértük Magyarkút határát és időlegesen elköszöntünk az OKT nyomvonalától,hogy aK2.gif jelzéseket követve berongyoljunk az Irma-forráshoz,következő ellenőrző pontunkhoz.Takaros víkendházak közt értük el az egyedi foglalatú forrást,mely a Kocsma a Pipáshoz nevű műintézmény mellett található. 



Irma-forrás

                   Magyarkút a Kéktúra egyik bélyegzőhelye a Börzsönyben.Közigazgatásilag Verőcéhez tartozik a kedvelt kiránduló és üdülőhely.Az Irma forrásnál kiépített kutat találunk,melyet a felirat szerint 1889-ben építettek.A forráshoz népmonda is fűződik:"Hajdanta piros pünkösd napján kijártak a lányok a kúthoz vizet meríteni,az aki hajnalban vizében megmosakodott,azt már a templom küszöbén várta édös legénye,aki úgy vitte el,mint a sebös gondolat Börzsöny útikalauz 1931"



Kocsma a Pipáshoz


                  Először a forrás procedúrát végeztük el,melyet ezúttal nem úsztam meg száraz lábbal,nagy igyekezetemben szépen beleléptem,de a bakancs jól vizsgázott.Ezután elvégeztük az adminisztrációt,majd egy jó félórás pihenőt tartottunk a Pipásnál,de most csak 0/0 %-os sörrel koccintottunk,mert még ugye vezető állásba kerültünk.



Újabb átkelés,ezúttal jó helyen

                  A jóleső ejtőzés után szedtük a sátorfánkat és visszatértünk  Magyarkút-Rakódóhoz,ahol aK.gif  -okat elhagytuk és belekezdtünk mai túránk leghúzósabb szakaszába.Az elkövetkező alig 4 km-en 220m szintet kell megmásznunk,de a 4 km jelentős része már gerincút,így semmi jóra nem számíthattunk.Ma utoljára keltünk át a Keskeny-bükki-patakon,ezúttal száraz lábbal,majd belekezdtünk a Magas-hegy meghódításába.



Kapaszkodás a Magas-hegyre

               A patakátkelés után az ösvény nem sokat cicózott,rögtön meredek emelkedésbe kezdett a szálas erdőben.Közben bekattant egyik kedvenc számunk,melyet aztán egészen a Lokó-pihenőig dúdolgattunk.A déli nap pont a hátunkba tűzött,így még rosszabbul esett a kapaszkodás a meredek ösvényen.Szerencsére a valamikori tarvágások csodás panorámát engedtek a Magas-Börzsönyre,a Visegrádi-hegységre,így időről-időre volt indok megállni.



Kilátás a Magas-hegy oldalából

Vízkelety -ösvény

                 Egy idő után az emelkedő megadta magát és kényelmes szintúton,széles ,hangulatos erdei ösvényen (Vízkelety László útja) értük el a Nagy-Kő-hegy 383m-es csúcsát és a Lokó-pihenőt.Itt aztán a látványtól elakadt a lélegzetünk,állunkat fel kellett támasztanunk. Fenséges látkép tárult elénk a Magas_Börzsönyről,a Dunáról és a Visegrádi-hegységről.Alattunk Szokolya ,Nógrád és Berkenye épületei apró játékszereknek tűntek.Ebben a környezetben órákat el lehetne élvezkedni és csak úgy nézni ki a fejünkből.



Lokó-pihenő

                     A Lokó-pihenőt a Lokomotív Turista Egyesület alapításának 60. évfordulójának a tiszteletre építették az egyesület tagjainak és támogatóinak adományából,Zsuffa Kálmán tervei alapján a Nagy-Kő-hegy csúcsára.A Budapesti Lokomotív Sportkör Turista Szakosztálya 1949 májusában alakult meg Dr.Vízkelety László kezdeményezésére.'982-től lett önálló egyesület.A Lokomotív Turista Szakosztály prominenseinek kezdeményezésére az egyesület 1952-ben indította útjára az Országos Kéktúra jelvényszerző túramozgalmat.



Lokótól I.

                 Ámulásunkból egy kékező házaspár érkezése ébresztett,majd alig egy perc múlva még egy pár érkezett!Mi van itt?Valóságos csúcsforgalom!Nem szoktunk hozzá,hogy ilyen rövid idő alatt ennyi turista jöjjön össze. Elbeszélgettünk a kékről,a túrázásról,majd mivel mindenki ide tervezte a hazulról hozott szenyók elfogyasztását,közösen megkajáztunk.Desszertként a szokásos csúcscsoki ezúttal sem maradhatott el.



Lokótól II.

                A Magyar Természetjáró Szövetség pozitívan fogadta a Lokomotív Turista Egyesület kérését, hogy az Országos Kéktúra mozgalom alapító egyesületének esőházára is igazoló bélyegző kerüljön. 2017 április 26-án Németh Csaba, az MTSZ képviseletében, több Lokós jelenlétében helyezte el az új bélyegzőt a pihenő egyik tartóoszlopára. forrás:MTSZ



Panoráma a Lokótól


                           Tehát ettől az időponttól a Lokó-pihenő is hivatalos ellenőrzőpont,így elvégeztük az adminisztrációt,elköszöntünk egymástól és mindenki ment a saját útjára.Ők négyen Magyarkút felé,mi pedig  Nógrád irányába.Aztán az egyik párral még találkoztunk Szendehelyen a buszon....



Ereszkedés közben

Vigyázz,ha jön a vonat

                      Ránk egy bő 4 km-es erdei ereszkedés várt,egy rövid mászással.Előbb a Nagy-Kő-hegy és a Kis-Kő-hegy közti nyeregbe ereszkedtünk le bükkök és tölgyek közt ,majd erdei úton értük el a Vác-Drégelypalánk vasútvonalat.Átkeltünk a Les-völgy csodás kaszálóján majd egy rövid kapaszkodás után elénk tárult Nógrád és annak vára.Így nyugatról is fenséges képet nyújt.



A Les-völgy

Előttünk Nógrád

                       Kerítés mellett értük el a település első ingatlanait a pálinkafőzdénél,ahova betértünk,bár most kóstolni nem tudtunk,de szerettünk volna vásárolni,amire viszont nincs lehetőség,mivel csak bérfőzéssel foglalkoznak.Innét az Újtelep házai közt már percek alatt elértük a vasútállomást,ahol beütöttük mai utolsó pecsétjeinket.De a napnak még nem volt vége!




Utcakép

Nógrádi-vár

                        Nógrád a szláv Novigrád(Újvár) elnevezésből kapta a nevét. A település a Börzsöny keleti kapujában található,népszerű kirándulóhely.Nógrád megye a település váráról kapta a nevét.Története már a Honfoglalás előtt is íródott,már ekkor is stratégiai jelentőséggel bírt. I.Szt.István városi rangot adományozott  neki és a vármegye székhelyévé tette.A vár pontos keletkezési dátuma nem ismert,Anonymus ezt az Árpád-korra teszi.A majd 1 ha alapterületű vár a 286 m.magas Vár-dombon áll.Első írásos említése 1108-ban datálódik,mint királyi vár. IV.László a váci püspökségnek adományozta.A huszita támadások ellen Szilassy Vince váci püspök erősíttette meg a falait.A vár a fénykorát Mátyás király idejében élte,ekkor történt nagyszabású bővítése,Báthori Miklós váci püspök által.A török időkben a Felvidéki- végvárrendszer erőssége,de amolyan átjáró ház szerepe volt.Hol a királyé,hol az erdélyi fejedelemé ,hol pedig a török uralta.1685-ben török kézen volt,ekkor következett be az a végzetes villámcsapás,melynek következtében a lőporraktár felrobbant és hatalmas károkat okozott a védőfalakban.Az oszmánok ekkor a még megmaradt részeket is felgyújtották és elhagyták a várat.A II.Rákóczi Ferenc által fémjelzett szabadságharcban még volt némi katonai szerepe,de ezt követően a bécsi udvar leromboltatta.Állapota nagyon leromlott,de az utóbbi években folyamatosan restaurálják,felújítják. A török időkben a falu egy időre elnéptelenedett, ezért az oszmánok elűzése után felvidéki szlovákokkal telepítették be.Lakóinak száma napjainkban 1400 fő környékén mozog.Barokk róm.kat templomát Migazzi Kristóf váci püspök,bécsi érsek építtette 1757-ben. Ev.temploma 1865-ben épült.




Honfoglalási Emlékmű

Bejárat a várba

                         Miután legutóbb nem volt időnk körülnézni a településen és a várban,így ezt most pótoltuk be.Időhöz sem voltunk kötve,hisz a tömegközlekedés jónak mondható a térségben.Először aKL.gif  jelzésen felkapaszkodtunk a Honfoglalási Emlékműhöz és a  Nógrádi-várromhoz.Élveztük a lenyűgöző látképet ,sétáltunk,fotóztunk az ódon falak közt.Felsejlett gyerekkorom katonás játéka,mit nem adtunk volna egy ilyen díszletért.


                           
Kijárat a várból


A várban



                        Jó félórát őgyelegtünk a várban,majd leereszkedtünk a településre, nézegettük a hamisítatlan nógrádi házakat,fejet hajtottunk a Hősi Emlékműnél,megnéztük a templomokat.A központban "felfedeztünk" egy forrást,mely Kedvesem nevét viseli.Volt is öröm ezerrel ...


  
Viszlát vár


Margit-forrás




                         A Probicska forrás Nógrád központjában ered,a községi forrást még a török idején építették ki.A jelenlegi betonozott foglalat a forrástól 150m-re épült 1964-ben,rajta a Margit-forrás felirattal.



Tűzoltó Emlkmű

                         A "városnézést"követően  visszatértünk a vasútállomásnál lévő buszmegállóhoz ,ahova hamarosan megérkezett a járatunk,mellyel rövidesen Katalinpusztára értünk.




Nagyboldogasszony róm.kat.temp.

                          Visszaautóztunk Szendehelyre,ahol a Szepi fogadóban helyi finomságokkal koronáztuk meg a napot.Közben összegeztük a túrát,mely szomorú emlékezéssel indult,de ezt az érzést a csodás útvonal,a remek panorámák jelentősen tompították.Ma nagyjából 20 km-t tettünk meg ,miközben majd 500 m szintkülönbséget is leküzdöttünk.Újabb remek túranapon vagyunk túl,a Börzsöny most is hozta a lebilincselő formáját.



Néma főhajtás

                            Vacsora mellé kedvesem egy pohár Szendi Sillert fogyasztott el,mely annyira ízlett,hogy a fogadó alatti pincészetben fel is tankoltunk belőle.Ezután nem maradt más hátra mint hazafelé fordítani a kormányt és gázt adni.

                                Hazatérve,mi mással,mint egy üveg Szendi Sillerrel jutalmaztuk meg magunkat,Egészségetekre!



Jutalom


          Írta:Soós Lajos
          Fotó:Soós Margit




       

               Még több kép a mai napról:  https://photos.app.goo.gl/JRacTXUPSSNncuDv7

               Videó: https://www.youtube.com/watch?v=Af0_z1tdbN8 

              Térkép és szintrajz:



                          

                     



                        

                    



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése