FELSŐŐRS PRÉPOSTSÁGI TEMPLOM 2016.MÁJUS 20.
 |
| Felsőörs címere |
Felsőörsön,a Balaton-Felvidék egyik ékkövén Ígéret havának huszadik napján jártunk,miután befejeztük aznapi túránk Balatonfűzfő és Alsóőrs között a Balaton körtúra keretében.
Felsőörs,ez a festői tájon fekvő,gazdag történelemmel és épített örökségekkel rendelkező település a Balaton -felvidéken a tóparttól mindössze négy kilométerre található.A település tájképét a mai napig a szőlő és gyümölcsöskertek határozzák meg,lakói is elsősorban szőlő és gyümölcs termesztésből,valamint borkészítésből élnek. Felsőörsre gazdag történelme, nevezetességei és a környék természeti kincsei sok kirándulót vonzanak,ezenkívül a bakancsos turisták között is kedvelt célpont.
Közlekedési infrastruktúrája rendkívül egyszerű két mellékúton érhetjük el. Balatonalmádi-Káptalanfüred irányából a 7218 sz. ,míg Alsóőrs és Veszprém felől a 7219 sz. útvonal vezet a községbe. Felsőörs a környék településeiről több gyalogos turistaútvonalon is elérhető.
 |
| A központ |
Felsőőrs környéke már ősidők óta lakott terület. Első régészeti leletei Kr. előtt az 5-6.-ik évezredből származnak.A Római Birodalom idején a környéken Kr.után I-IV.sz. idején rómaiak laktak a környéken,kik fejlett szőlőkultúrát honosítottak meg. A Honfoglalás idején már bizonyítottan lakott hely Felsőörs,első írásos említése 1082-ben történik egy királyi oklevélben.
Nevét az évszázadok alatt több alakban is használták: Superior villa Wrs, Kwagowrs majd 1616-tól Felső Őrs. Ezek az alakok abból adódtak,hogy a középkorban Balatonalmádi és Palóznak közt feküdt az "Őrs" nevű irályi birtok,mely már a XIII.sz-ban három részre vált (ma -Alsóőrs,Felsőörs és Lovas). Eleinte a Felső jelző helyet gyakran olvashatunk "Kővágó" illetve "Vágó" előtagokat,melyek a határában működő kőfejtőkre utal.,
1269-ből datálódó írás szerint a helységben ekkor már állott egy kőből épült palota.,melynek helyét "Miske palotája" néven ismerjük ma is.A XIV. sz. elején a bakonybéli apát is rendelkezett komoly szőlőültetvényekkel a környéken,melyeknek a jobbágyai az őket folyamatosan zaklató Csák nembéli Márk fia István és rokonai a Cseszneki család támadásai végett elmenekültek. Így az apát 1301-ben eladta a környékbeli birtokait.
Legrégebbi a birtokosai az Őrsi,későbbi nevükön a Batthyány és Fajsz Ányos Család tagjai lettek.Ezek a családok alapították a Prépostságot Mária Magdolna tiszteletére. A Prépostság pontos alapításának évét nem ismerjük,feltehetően a XII.sz. végén történt,kegyurai folyamatosan a Batthyányok voltak.
 |
| Prépostsági Templom |
A Tatárjárás folyamán jelentős pusztítást nem jegyeztek fel,annál többet a török hódoltság idején.A folyamatos támadások végett 1546-ban a település lakatlan,majd később hol a törökök,hol a magyarok égették fel.,vagy fosztották ki.. Miután a török kiűzését követően normalizálódott a helyzet 1711-ben lakóit pestisjárvány tizedeli meg.
A népesedés és a gazdaság az 1720-as éveket követően kezdet el lassan növekedni,de ekkor az időközben reformátussá vált lakókat az ellenreformáció során többször támadták a mindenkori Prépost emberei. A harcok során elpusztult Prépostsági templomot Padányi Bíró Márton 1736-ban hozatja helyre,melyet a reformátusok önként adtak át. Ezt követően a két felekezet viszonylagos békében élt egymás mellett,melynek eredményeként a falu folyamatosan fejlődött.
 |
| Ref.templom |
Felsőörs a XIX. és XX.sz-elején folyamatosan fejlődött,népessége nőtt. E fejlődésben nagy szerepe volt Veszprém és a Balaton part közelségének,melyeknek piacai kitűnő felvevőhelynek bizonyult a helyi gazdák számára. A szőlő-gyümölcstermesztés mellett a fejlődés további rugója volt a működő kőbánya.
 |
| A prépostság pincéje |
A XX.sz-ban a környéken (Veszprém,B.fűzfő)nagyfokú iparosítás zajlott,melynek eredményeként a foglalkoztatás átrendeződött sokan jártak környező települések ipari üzemeibe dolgozni.
A II.vh-t követő parcellázások során sok nem helybéli szerzett üdülő és zártkerti telket,melynek köszönhetően jelentős építkezések indultak meg. Ez a folyamat ma is érzékelhető a Felsőörsön ingatlannal rendelkező tulajdonosok nagy része nem helybéli állandó lakos.
Felsőörsre Káptalanfüred irányából,az Öreg-hegy szőlői,hétvégi háza közt érkeztünk meg. A faluba érve rendezett,felújított porták ,melyek nagy részének tulajdonosa csak nyaralónak használja az ingatlanát ,közt haladtunk és percek alatt elértük a település központi részét.
A Református Egyházközösség Temolománál álltunk meg először. A reformáció terjedésével a felsőörsi lakók többsége is áttért az új vallásra. Mivel hívek híján kihasználatlan maradt a Mária Magdolna templom,így a Kálvinisták birtokba vették és több mint 150 évig használták. Közben a kegyúr által kinevezett prépostok folyamatosan ,nem egyszer erőszakos eszközökkel próbálták visszaszerezni,de az új vallás hívei egészen a XVIII.sz-ig sikeresen álltak ellen. Amikor Padányi Bíró Márton lett a Prépost 1729-ben minden eszközt bevetett,hogy visszaszerezze a katolikusoknak a templomot és "fáradságát" 1736-ban siker koronázta,ekkor a reformátusok "önként és dalolva "adták vissza .Ezt követően a reformátusokat tovább üldözték,volt,hogy a falu egyik házának csűrjében tartották az Isten tiszteleteket. Kialakult a két felekezeti iskola is,melyek nagyon sokáig külön működtek.1739-re valamennyire normalizálódott a helyzet és a reformátusok belefoghattak új templomuk építésébe.Ekkor nemes Mórocza Gergely és nemes Tóthy Ferenc a gyülekezetnek ajándékozta azt a telket ahol a jelenlegi Parókia áll. Ezen a telken építették meg első kicsiny kőtemplomukat.A XIX.sz negyvenes éveire a két felekezet kibékül,alkalmanként együtt is ünnepelnek. Ezután a Parókia melletti telket megkapja a gyülekezet és ezen kezdik meg,immár nagyobb templomuk építését,melyet 1887-ben fejeznek be. A jelenlegi Parókiát 1904-ben építik fel.
Innét a szomszédos telken álló Hősi Emlékműhöz sétáltunk,ahol egy néma főhajtással emlékeztünk meg azon felsőörsi hősökről ,kik legdrágább kincsüket,az életüket áldozták a Szabadságért és a Hazáért.
Ezt követően a falu leghíresebb nevezetességét a Prépostsági templomot kerestük fel.
Felsőörsre Káptalanfüred irányából,az Öreg-hegy szőlői,hétvégi háza közt érkeztünk meg. A faluba érve rendezett,felújított porták ,melyek nagy részének tulajdonosa csak nyaralónak használja az ingatlanát ,közt haladtunk és percek alatt elértük a település központi részét.
 |
| Ref.templom |
A Református Egyházközösség Temolománál álltunk meg először. A reformáció terjedésével a felsőörsi lakók többsége is áttért az új vallásra. Mivel hívek híján kihasználatlan maradt a Mária Magdolna templom,így a Kálvinisták birtokba vették és több mint 150 évig használták. Közben a kegyúr által kinevezett prépostok folyamatosan ,nem egyszer erőszakos eszközökkel próbálták visszaszerezni,de az új vallás hívei egészen a XVIII.sz-ig sikeresen álltak ellen. Amikor Padányi Bíró Márton lett a Prépost 1729-ben minden eszközt bevetett,hogy visszaszerezze a katolikusoknak a templomot és "fáradságát" 1736-ban siker koronázta,ekkor a reformátusok "önként és dalolva "adták vissza .Ezt követően a reformátusokat tovább üldözték,volt,hogy a falu egyik házának csűrjében tartották az Isten tiszteleteket. Kialakult a két felekezeti iskola is,melyek nagyon sokáig külön működtek.1739-re valamennyire normalizálódott a helyzet és a reformátusok belefoghattak új templomuk építésébe.Ekkor nemes Mórocza Gergely és nemes Tóthy Ferenc a gyülekezetnek ajándékozta azt a telket ahol a jelenlegi Parókia áll. Ezen a telken építették meg első kicsiny kőtemplomukat.A XIX.sz negyvenes éveire a két felekezet kibékül,alkalmanként együtt is ünnepelnek. Ezután a Parókia melletti telket megkapja a gyülekezet és ezen kezdik meg,immár nagyobb templomuk építését,melyet 1887-ben fejeznek be. A jelenlegi Parókiát 1904-ben építik fel.
 |
| A református Parókia |
Innét a szomszédos telken álló Hősi Emlékműhöz sétáltunk,ahol egy néma főhajtással emlékeztünk meg azon felsőörsi hősökről ,kik legdrágább kincsüket,az életüket áldozták a Szabadságért és a Hazáért.
 |
| Hősi Emlékmű |
Ezt követően a falu leghíresebb nevezetességét a Prépostsági templomot kerestük fel.
A Balaton környék legjelentősebb román-kori emléke ,a Felsőörsön található egykori Prépostsági
templom. Az épületre először ránézve spanyolos,móros beütés jut eszünkbe,melyet valószínűleg építőanyaga(kváderkövek)
vált ki a nézelődőből. A templom nyugati homlokzatos, háromhajós . Az eredeti
főhajót a keleti végén félköríves
szentély,apszis zárja le. Eredeti még a
két egyenes záródású mellékhajója is,melyeken 3-3- ikerablak fedezhető fel. A
prépostsági templom gazdagon díszített félköríves,bélletes kapuival,az egész
épületen végigfutó fűrészfogas és félköríves párkányzatával ,Herkulecsomóra
kötött oszlopaival a hazai Román-kori építészetünk világhíres alkotása. A
templom főbejárata a nyugati homlokzaton lévő timpanonos oromzatú bélletes
kapu,mely a templom legfőbb díszeinek egyike. A bejárat fölött az áldást osztó
Püspök és az alapító kegyúr,valamint annak felesége látható. A kapu fölött az övpárkányra ültetett három
háromszög oromzatú ,hurokcsomóval összekapcsolt,faloszlopokkal tagolt ablak
látható. Ezt a függőleges tengelyre
épülő nyílásrendszert a főpárkány zárja
le, a fölötte látható nyolcszög alaprajzú felépítmény már a gótikus átépítés
jegyeit mutatja. A templom hajója bár oldalfalaiban román,de architektúrája
végett barokk jegyeket mutat. Az oldalfolyosóban egy sokleveles oszlopboltozat
és egy román kori körablak mérművének töredéke látható. A karzaton lévő díszes
orgonán ,kihasználva a templom legendás akusztikáját rendszeresen tartanak
hangversenyeket. A templomot ma is rendszeresen használják szertartások
végzésére. Az épület kiemelt jellegének megfelelően kitűnő állapotban
található,bár néhol vakolat hullás,lepergés tapasztalható,egyébként
gondozott,rendezett. A környezet példaértékűen karbantartott,tiszta.
 |
| A templom bélletes kapuja |
A felsőörsi
prépostságot az Őrsi család alapította a XII.sz.végén és rögtön megkezdték a
román stílusú templom építését is,melyet a XIII.sz elején fejeztek be.
Oklevelek említik,hogy a templom Szent Mihály oltárát Bertalan veszprémi püspök
szentelte fel,és ezen írásban említik a
feltételezhető alapítókat Miske ispánt és feleségét Margit asszonyt. Az első építési fázisban
elkészült templomot már a tatárjárást követően fejezték be,valószínűleg az
1250-60-as években. A templomot a XIV.sz-ban gótikus jegyekkel átépítették.1500
környékén újabb átalakításokra került sor,ekkor kapta a templombelső a terazzo
padlót is. A mohácsi-vészt követően a Veszprémet is érintő pártharcok során a
templomot kifosztották,feldúlták. Mikor a török 1552-ben elfoglalta Veszprémet
Felsőörs is erre a sorsra jutott és ekkor pusztította tűzvész is a templomot. A
tűz nyomai ma is felfedezhetőek a torony északi és déli falán. Veszprém
elfoglalásakor az oszmánok megölték Rezy Gyula prépostot,a kanonokok pedig
elmenekültek,így megszűnt a katolikus egyház tényleges jelenléte Felsőörsön. A
környék kegyurai a Battyhányak ugyan neveztek ki prépostokat,de azok a
templomot és a javaikat nem tudták birtokba venni,mivel a környék időközben
kálvinistává vált urai ebben megakadályozták őket. A templom gondozás nélkül állt,
állaga folyamatosan romlott. Padányi Bíró Márton Prépost(később veszprémi
Püspök) 1731-ben látott hozzá,hogy a Prépostság jogait és javait
visszaszerezze. Ennek eredményeként 1736-ban a reformátusok "önként "visszaadták
azokat. Az akkor már püspök Padányi még ebben az évben hozzálátott a templom
helyreállításához. A munkálatokat 1745-ben fejezték,ekkor a templom barokkos
belsőt kapott. A templom a XIXsz folyamán többször is tatarozáson esett
át.1943-ban a Műemlékek Országos Bizottsága fogott hozzá a templom tudományos
feltárásához és helyreállításához,de a munkák a II.vh. harcai végett
megszakadtak. A kutatásokat és a szakszerű felújítást 1962-68 közt az Országos
Műemléki Felügyelőség fejezte be.
 |
| A templom nyugati homlokzata |
Sajnos a templomot csak kívülről tudtuk megnézni,mert egy papírfecni kiírása szerint 10-17 óra közt látogatható,de mi ezt kevéssel lekéstük. A kiírt telefontszámot senki nem vette fel,így a templom értékes belsejének megismerését el kellett halasztanunk.
 |
| A Prépostsági Kúria barokk épülete |
Vetettünk még egy-két pillantást a Préposti Kúria épületére,melyet Padányi Bíró Márton parancsára 1732-ben kezdtek építeni.A kúriában hét barokk boltozatos szoba található,pince ,konyha és tálaló.Az épület legszebb része a kőkeretes kapu,amely fölött a falu kegyurainak,a Batthyány-ak címere látható.
 |
| Batthyány címer |
Ezzel be is fejeztük Felsőörs megismerését és már csak az igazoló pecsétek beszerzése volt hátra. Ennek helyszínéül a nemrég nyílott Kisoroszlán Éttermet választottuk egy hideg üdítő és serital mellett.
Még több kép Felsőőrsről: https://goo.gl/photos/ogzTNBgufTRgkdui9
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése