BFK. 5.TÚRA   2018.06.05.

                         KŐVÁGÓÖRS-BADACSONY

         

             





                            „Badacsony napkeleti oldala állt előttünk. Mint öreg,hatalmas uraság,amint  leül a parton s lábait füröszti a vízben. Feje kopasz,arcza mosolyog ,dolmánya tele boglárral és pitykével. Minden boglár egy-egy szép pince,nyaraló,szőlőhegyi hajlék.”
                                                             Eötvös Károly  jellemzés Badacsonyról



                                       Sikerült egy újabb napot kiszorítanunk,így alkalom adódott rá,hogy az Apostolok lovára pattanjunk és Napisten Havának ötödik napján befejezzük a BFK hátralévő távját Kővágóörs és Badacsony közt.A mozgalom befejezését rendhagyó módon kissé megtoldottuk és Badacsonytomajból felkaptattunk még a hegy válláig,így a nap végére 23 km körüli távot tettünk meg,zárva  ezt az érdekes,szép mozgalmat.

Káli-medence(háttérben a Badacsony,mai célunk)

                     Az időjósok erre a kora nyári napra kánikulát ígértek,30°feletti hőmérséklettel,futó záporokkal. A melegből derekasan kijutott,de a heves vihart megúsztuk,csak pár csepp pitty-putty jutott Badacsony tetején,de az izzadságunktól jobban vizesek lettünk,mint attól a pár csepptől ami ránk jutott.


                     A várható magas hőmérsékletre tekintettel a logisztikát úgy szerveztem,hogy a lehető legkorábbi autóbusz érjük el Révfülöpön,így megint csak maradt a szokásos pirkadati ébresztő és már hajnali 5 után pár perccel robogtunk az autópályán,hogy elérjük a 6,25-kor induló járatot. Keszthely környékén ez alkalommal is hatalmas felhőszakadásba kerültünk-úgy látszik a Balaton nyugati csücske lényegesen több csapadékot kap mint a tó többi része.Az okát ennek nem tudom,de érdemes lenne foglalkozni vele.

Templomok egymás előtt Kővágóörsön

                     
                       Negyed hétkor már Révfülöpön voltunk,így volt időnk árnyékos parkolót foglalnunk és kényelmesen megkeresni a járat indulási helyét. Buszunk már bent állt,megváltottunk jegyeink, perceken belül felbőgött a motor és elindult a járat Kővágóörs irányába. 6,35kor  meg is érkeztünk a még  ébredező faluba.

A Ref.templom

A kat. "Dac" templom

                        Kezdésként megvizuáltuk a múltkor csak felületesen megismert szorosan egymás elé épített templomokat,melyek közül a frísseben épült róm.kat. templomot a helyiek nemes egyszerűséggel csak "Dac-templomként "emlegetnek.A faluról és történetéről ebben a beszámolómban  írtam bővebben. Mivel múltkor már 2x pecsételtünk,így ezzel most nem kellett bíbelődni,kényelmesen andalogtunk,ismerkedtünk a hangulatos,valamikor jelentős településen.Sajnos nem találtunk egy nyítva tartó műintzményt sem,így a szokásos indítóitalok elmaradtak,bár a már most érezhető melegben ezek valószínűleg nem is hiányoztak.

Kora reggel a faluban

A Burnót-patak völgyében

                           Ahogy közeledtünk a falu végéhez,állandó túratársam egyre fokozta a tempót,hogy az előttünk lévő bő 4km-es aszfaltkoptatást mihamarébb letudhassuk.Rövid lejtőn ereszkedtünk le a Burnót-patak völgyébe,ahol ásítozó tehenek és lovak legelésztek. Percek alatt elértük a múltkor már megismert Mosóházat ,ahol egy derékszögű kanyart vettünk nyugatnak. A Káli-medence festői vidékén jártunk,elénk tárva annak összes látnivalóját a Hegyes-tűtől egészen a Badacsonyig.

Mosóház

Panoráma a Káli-medencben

                              Gyors,haladós tempónkat percenként lassították a száguldó kamionok elöli kitérések,melyek a közeli ásványvíz üzem termékeit vitték az ország minden szegletébe. Így igazi megkönnyebbülés volt elérni a Theodóra Ásványvízüzem gazdasági bejáratát,majd pár száz méter múlva a Kékkúti Ásványvízforrást.


                               

Nagy a forgalom

                                  A legenda szerint az itt feltörő savanyúvizet már a rómaiak is fogyasztották és Theodóra bizánci császárné kedvenc itala volt,jelenleg is az ő nevét viseli az itt palackozott ásványvíz. Ma az ásványvíznek köszönhetően Kékkút világhírűvé vált.A forrásvizet az 1900-as évek elején kezdték el palackozni.A palackozót 1920-tól a Kékkúti Gyógy és Ásványvíz Vállalat működtette,ekkortól vált ipari méretűvé a feldolgozás.

Kékkúti forrás

                                  Idáig remek tempót diktált kedvesem,számításaink szerint 6km/h körüli átlagsebességet produkáltunk.Így megérdemeltünk egy rövidebb pihenést az árnyas fák alatti padokon és természetesen a friss forrásvízzel is frissítettük magunkat.

Csendélet

                                 A pihenőt követően percek alatt beértünk az általunk legszebbnek tartott Balaton-Felvidéki településre,Kékkútra.Csodálatosan gondozott,felújított régi házak közt andalogtunk,fejet hajtottunk a helyi hősökre emlékező Emlékműnél,megcsodáltunk a már oly sokszor meglátogatott zsupptetős népi parasztházat,mely jelenleg Tájházként funkcionál.

Érkezés Kékkútra

Kékkút központ

                            Kékkút a mediterrán hangulatú Káli-medencében található,nevét a közelben fakadó Kékkúti forrásról kapta.Régészeti leletek tanúsítják,hogy a terület már az Avar-korban is lakott volt. A Római_korban is jelentős település lehetett,mivel itt haladt el az Itáliából-Aquincumba vezető hadi és kereskedelmi út.A Honfoglaláskor a Kál-horka nemzettség szállásterülete lett. Eső okleveles említése 1338-ban történik.1341-ben az addigi királyi birtokot Károly Róbert a veszprémi püspökségnek adományozta,mely a tulajdonosi jogokat egészen 1913-ig gyakorolta. A török időkben Kékkút is elnéptelenedik és csak a XVIII.sz elején érkeznek új telepesek,kik elsősorban állattartással foglalkoznak.1829-ben a lakóinak száma több mint 240 fő,jelenleg alig 80 fő az állandó lakosainak a száma.A faluban több ismert művész és gazdag vállalkozó rendelkezik hétvégi házzal,így minden ingatlana példaszerűen felújított,ápolt.Jómódjához jelentősen hozzáárul a közelben működő ásványvízgyár.

A zsupptetős Tájház

Már reggel is sziesztázik őkelme

                            Aztán amilyen gyorsan érkeztünk,olyan gyorsan el is hagytuk Kékkutat a Kenderföldek murvás,napsütötte útján. Még fél nyolc is alig múlt el,de már komoly meleg érződött,így itt is igyekeztünk szedni a lábaink,hogy minél előbb elérjük a túra azon szakaszát ahol árnyas fák közt haladhatunk.Kereszteztük az Ábrahámhegy-i országutat és újból legelésző állatok közt haladtunk a Salföldi Major Bemutatóhely kerítésének mentén.

Legel a csorda Salföld előtt

A Salföldi Major

                             Igaz,hogy nyitás előtt bő egy órával érkeztünk a Balaton-Felvidéki Nemzeti Park Bemutatóhelyéhez,de a személyzet készségesen megengedte,hogy bemenjünk,sőt még az emlékbélyegzőt is szívesen beütötték ítinerjeinkbe és szomjunkat is olthattuk egy-egy hosszúlépéssel,amelyet olaszrizlingből készített a rendkívül kedves pultoshölgy. Volt szerencsénk pár szót váltani a Major igazgatójával is,tanulságos,érdekes dolgokat hallottunk tőle.

A Lovakrúl

                            Salföld területén már a Honfoglalás kezdetén megjelentek őseink,a környék Kál horka szállásterülete volt.I.Szent István a falut Zala vármegyéhez csatolta,ahová egészen 1950-ig tartozott.Később az Atyusz nemzettség tagja Sal(Saul)lett a falu legjelentősebb tulajdonosa,nevét is róla kapta.A virágzó település fejlődésének a török portyázások vetettek véget,a falu elnéptelenedett.A török kiűzését követően a Rákóczi szabadságharc hadjáratai késleltették az újra népesedését,mely csak 1715 környékén kezdődött el.Mivel a környékbeli nagy szőlőültetvények is a faluhoz tartoztak,így gyors fejlődés vette kezdetét.1890 környékén több mint 600 lakója volt.A szocialista tervgazdaságban jól működő téesze volt Salföldnek,de az elhibázott településfejlesztés hatására megkezdődött a lakosság elvándorlása,mára az állandó lakóinak a száma alig 80 fő. A többi Balaton-felvidéki településhez hasonlóan elhagyott házait művészek,tehetős emberek vásárolták,meg,akik újra életet leheltek a haldokló faluba.A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága 1997-ben nyította meg a Salföldi Majort,ahol egy működő gazdaság keretében mutatják be az őshonos magyar állatfajtákat.A Majorban állatsimogató,játszótér,fűszer-és gyógynövénykert is található,de mezőgazdasági gépkiállítást is megtekinthetünk.

Salföld róm.kat.temp.

A Majorban

                            Jó fél órát pihiztünk,majd a major előtti turista információs táblánál beütöttük a mozgalom igazoló pecsétjét ellenőrző füzeteinkbe,megnéztük a Szent Máté templomot,a falu alaposabb megismerését más időpontra halasztottuk,majd a-ok mentén folytattuk túránk egy murvás szekérúton,mely az Aligvárimajorba tart. Egy komolyabb emelkedő leküzdése után jelzéseink É-nak kanyarodtak és pár lépés múlva elértük a Cseres-hegy árnyas erdejét.Valóságos felüdülés volt az addigi tűző napsütés után.

Kaptatón

                                  Hullámvasutazva,bő 300 lépést megtéve érkeztünk meg egy turistaút kereszteződésbe,ahol elköszöntünk az eddig velünk tartó sávoktól.Innét már ismerős szakaszon haladtunk,hisz a Balaton-körtúra Király etapján már jártunk errefelé.A kellemesen hűs,hangulatos  erdőben vígan hullámvasutaztunk,majd a Csigó-tag óriási szőlőtáblájának szélén ereszkedtünk le egy nyeregbe.Közben majd lepermeteztek minket is,még jó hogy a traktoros figyelt is és nem csak a permetet szórta 😊😊.

Panoráma a Csigó-tagról

Sziklák alatt

                                  A nyeregben nem várt panoráma árult elénk,ezért első feleségem készített pár panorámaképet és egy videót is, majd belevágtunk a Csönge-hegy meghódításába, Fickós emelkedőn értük el a hegy gerincén futó erdei fenyvest,majd a már ismerős sziklák után a  elágazást.Innét a piros turistaúton alig 500 m-re találhatóak a Salföldi Pálos Kolostor romjai,de mivel  az említett túrán már jártunk ott,így ezt a lehetőséget köszönettel kihagytuk és a -ok mentén É-nak fordultunk és rövid gerincút után erős ,sziklás lejtőn kanyarogva ereszkedtünk le a Csönge-hegyről.

Salföldi Pálos-kolostorrom ''16.04.13.felvétel

Útelágazásban

                                  A Csönge-hegy szorosan csatlakozik a Káli és Tapolcai medencék tanúhegyeihez,de nem bazaltból hanem a Balaton-felvidék legrégebbi kőzetéből a permi vörös homokkőből áll. Ez a kőzet hazánkban legjellemzőbben a Mecsekben(Jakab-hegy) fordul elő. A hegy erdejének jellemző és ritka növénye a csarab  félcserje, mely az egyedüli hangaféleség hazánkban. A hegy területe ezért fokozottan védett .

Ereszkedés a Csönge-hegyről

Le és aztán fel

                                 Jó 500 m megtételét követően az erdő kinyílt ,megérkeztünk a Badacsonyörshöz tartozó Öreg-hegy parcellái közé.Meggökkentő panoráma tárult elénk,karnyújtásnyira  volt Badacsony,Gulács,a Tóti-hegy s persze fölöttünk a Csönge-hegy.Csodálatos látkép volt,kár,hogy a szőlők,fák és az épületek minden irányban belógtak a látképbe,rontva ezzel az összhatást,de a fényképező ennek ellenére bőszen kattogott.

Panoráma a három "tanúról"

                                     Badacsonyörs(Kisörs) az Örsi-hegyen hosszan elnyúló település ,első említése a XIII.sz-ban történik.A XVII.sz-ban az Esterházyak tulajdona,a devecseri uradalomhoz tartozott.1949 óta Badacsonytomaj része.

Virágzik a hegy

                                  Ezen a részen már meredek aszfaltos úton ereszkedtünk a Balaton szintje felé,miközben a szőlőhegy utcáin hangulatos épületek közt kanyarogtunk.Gyorsan értük el a Csigáskúti utcát,ahol a jelzéseink a logikát meghazudtolva újból É-nak kanyarodtak és poros,homokos földúton poroszkáltunk és kerültük meg a Kerek-sziget ingoványos területét.

Gulács

                                  Kiérve a Káptalantótiba vezető országútra, a jelek végre a Balaton irányába kanyarodtak és kis forgalmú aszfaltos úton érkeztünk meg Badacsonytomajba,ahol kisvárosi környezetben értük a városka főterét a bazaltból épült Két-tornyú templomnál,mely a település egyik szimbóluma is.

A Kerek-sziget és mögötte Badacsony

Érkezés Badacsonytomajba

                                 Badacsonytomaj 1950-ig Zala vármegyéhez tartozott,akkor csatolták Veszprém megyéhez,2004-ben kapott városi rangot.Régészeti ásatások folyamán területén egy kelta település maradványai kerültek elő,később a környken a rómaiak fejlett szőlőművelést alakítottak ki.Első okleveles említése 1313-ban történik,1263-ban pálos kolostor is működik itt.A környék településeivel ellentétben Tomaj a török időkben sem néptelenedett el,lakói szőlő és gyümölcstermesztésből éltek.A XVIII.sz-tól kedvelt pihenőhellyé vált,borai ismertek lettek,sorra épültek a pincék,borházak.Rohamos fejlődése a bazaltbánya 1903-as megnyitását követően vette kezdetét.Mivel a hegy látványa és élővilága sokat romlott a bazaltbányászat során,ezért azt 1965-ben megszüntették és a környéket tájvédelmi körzetté nyilvánították.A Szent Imre nevére felszentelt, bazaltból épül ,jellegzetes kéttornyú római katolikus templomát Varga Sándor plébános építtette 1931-32-ben.A Neo-román stílusú komor  épület remekül illik a Badacsony hegyének bazaltorgonái közé.

Városháza

                                  Innét a BFK jelzései a 71-es főút melletti  járdán vezetnek a túramozgalom végpontjára a Badacsonyi vasútimegállóhelyig. Mi azonban nem ezt a szokványos megoldást választottuk a mozgalom lezárásához,hanem egy alternatív útvonalon közelítettük meg a célt. A döntéshez hozzájárult,hogy még bőven volt időnk,el sem fáradtunk,valamint a délelőtti időpontnak köszönhetően még a kánikula sem durrant be. Így mivel Tomajból még nem jártunk a Badacsonyon úgy döntöttünk,hogy a  -on,felkapaszkodunk a Klastrom-kútig,majd onnan a -ön érjük el a Kuruc-körút jelzését  ,majd a Rózskőtől a  -ön ereszkedünk le a rablósorig,ahol méltóképpen zárjuk a túrát.

Két-tornyú templom

I.vh-s Emlékmű

                                      A Badacsony a Tapolcai-medence tanúhegyei közül a legmagasabb,jellegzetes széles platója jóformán a Balaton minden pontjáról látható,a Magyar Tenger egyik jelképe. Oldalát 280 m-es magasságig laza üledékek borítják,melyek kiválóan alkalmasak a szőlőtermesztésre. Európai  hírű borait  már a rómaiak is termelték,mára hazánk egyik leghíresebb borvidékévé vált.

Badacsony

Badacsony Hősi Emlékpark

                                     A tervezést követően rövid pihenés,frissítés következett majd a Római-úton elbattyogtunk a Hősök Parkjáig,ahol rövid főhatással emlékeztünk az elesettekre,majd rátértünk a túristaútra. Rövid aszfaltos,meredek emelkedő után percek alatt elértük a település utolsó házait és árnyas vegyes erdőben ,ösvényen folytattuk a hol meredek,hol lankásabb emelkedést. Már ezen a szakaszon is megnövekedett a szúnyogok száma,de még nem is sejtettük mi vár ránk. Mire tüdőnk majdnem a zsebünkbe került sikeresen elértük a Szent István Király Kápolna 2014-ben átadott épületét.

Felső-Kolónia Szt.Isván Király káp.

                                         A Szent István kápolna építésének ötlete Udvardi Erzsébet badacsonytomaji ,Kossuth-díjas festőművésztől származik.Az ötletet felkarolta a helyi önkormányzat ,a helyi lakosság és egyéb civil szervezetek.A széles összefogás eredményeként az un. Felső-Kolónia területén álló egykori romos bányászlakások helyén,azok építőanyagát felhasználva, 2014 augusztus 20.  szentelte fel Dr. Erdő Péter bíboros. .A terveket Jankovics Tibor készítette.

Klastrom-kút,alsó kifolyás

                                       Rövid nézelődést,pihenést követően újabb emelkedőn értük el előbb a Klastrom-kút alsó kifolyását,melynek jéghideg vize most nagyon jól esett,majd egy kiépített lépcsősoron a forrás foglalatát és a II.János Pál Pápa Emlékhelyet.

Klastrom-kút

                                      A Klastrom-kút kitűnő ívóvíze télen-nyáron egyaránt 4-5 fokos,foglalatát 1927-ben építették. A közelben állt a Szent Imréről elnevezett pálos kolostor,melynek romjait kőomlás temette be.A monostor lakói valószínűleg a forrás vizét használták.Legendák szerint az itt élő szerzetesek honosították meg a Franciaországból származó "pinot gris"-szürkebarát termesztését.
A pihenőhelyen 2008-ban alakították ki a II.János Pál Pápa Emlékhelyet,ahova egy kicsi kápolnát is emeltek,melyben Udvardi Erzsébet festménye látható a jelentős egyházi vezetőről.


                                             

II.János Pál Pápa Emlkkápolna

                                        Na itt csúnyán elvesztettük a vérszívók elleni csatát,ugyanis mihelyst megálltunk több száz,mit több száz, ezernyi éhes szúnyog csapott le ránk.Valóságos rítus táncot jártunk,de hamar rájöttünk mindhiába,reménytelen küzdelem volt ebben a sötét,nedves völgyben. Bár itt hosszabb időt szándékoztunk eltölteni,de ezt gyorsan felülírtuk,gyors fényképezés,víz kóstolás után már tovább is álltunk,még a csúcscsokit is menet közben faltuk be. Nyomunkban a milliónyi vérszívóval vadregényes ösvényen,bazalt folyások közt kapaszkodtunk fel a Kuruc-körútig,ahol változatos gerinctúrába kezdtünk a már ismerős szakaszon.

Átkelés a bazaltfolyón

                                         
              A Kuruc körutat a Rákóczi szabadságharc kitörésének 250. esztendejében ,1953-ban alakították ki. A tanösvényként is funkcionáló turista út a bazalt alsó határán körbefutó szintúton kerüli meg a Badacsony széles  sapkáját,miközben ismertetőtáblákon olvashatunk a környék geológiai múltjáról.

A Kuruc-körúton

Kitekints a Körútról

                                            Ahogy ritkult az erdő,úgy a szúnyoghad is fogyott,végül a Rózsakőnél elfogytak.Megszokásból most is leültünk a mágikus kőre,háttal a Balatonnak,bár rajtunk már nem kell fognia a babonának. Élveztük a már ezerszer megcsodált,de megunhatatlan látképet ,majd az óriás lépcsőkön leereszkedtünk a Kisfaludy házig és forrásig.

A Rózsakőtől

                                         A meredek ereszkedő közben betértünk kedvenc pincénkbe ,az Imre Pincészetbe,ahol kedvesem egy-egy rózsakő hosszúlépéssel  frissültünk fel.Itt is elücsörögtünk egy jó 20 percet,mire tovább álltunk a még csendes Badacsony hegyen.Sok zárva tartó egység közt értük el a híres Hableány Éttermet,melyet elért a rombolás,(átépítés?)láza és máris a rablósoron találtuk magunkat,ahol kedvenc bisztrónkban a retro jegyében zártuk túránk. Kedvesem sült keszeget kért kéknyelűvel én pedig egy retrós hambit jaffával. Már nem találtuk azokat az ízeket,melyeket kerestünk,nagyon változik minden. Badacsonnyal részletesen ebben a beszámolómban foglalkoztam,ajánlom figyelmetekbe.

Rózsakő hosszúlépések

Kisfaludy-forrás

                                       A kaja végeztével még volt időnk elsétálni  és kitörő örömmel beütni az ítinerjeinkbe a záró pecséteket a védett feketefenyő fasorban . Hamarosan megérkezett a Csörgő vontatta szerelvény,mely pillanatok alatt Révfülöpre repített bennünket.

Hableány Étterem

Retroskodás

                                       Útközben összegeztük a mai napot,melynek során a BFK végére  értünk egyúttal.Mivel a visszalévő táv elég rövid volt,ezért a szakasz végére beiktattunk egy extra kapaszkodást a Badacsonyra,így növelve meg a táv hosszát és nehézségét. Ajánlom mindenkinek ezt a többletet,hisz a hegy kevésbé ismert és járt tájaira juthatunk el,felejthetetlen élményeket szerezve.Nekünk ez ma a szúnyoginvázió volt 😁😂😂. A mai nap ezzel a kitérővel több mint 24 km-t tettünk meg,miközben felfele 440,míg lefele 490m szintkülönbséget tudtunk le.Mivel nagyon szedtük a lábaink,ezért az igazi kánikula berobbanása előtt már Badacsonyban voltunk,ahol így volt időnk kicsit hosszabban is időzni.Kedvesem sarokproblémái ma nem jöttek elő,talán sikerült a cipő cserével megoldani ezt a kellemetlenséget,így igazán kellemes túranappal zártuk a mozgalmat.

Utolsó pecsétek

                                       Végezetül pár szó összegzés a mozgalomról,melynek teljesítését mindenkinek ajánlom,mivel igazán nehéz terepen nem vezet,bárki számára teljesíthető. A bejárás során hazánk egyik legszebb területére juthatunk el,ahol csodálatos természeti és épített örökségeket ismerhetünk meg. Közben barangolhatunk a régmúlt földtörténeti és történelmi emlékei közt,melyek során életre szóló élményekkel gazdagodhatunk,miközben megkóstolhatjuk az ország egyik történelmi borvidéknek a legkiválóbb borait.Ráadásul ha nyári időszakban teljesítünk egy-egy szakaszt, a túrát zárhatjuk egy frissítő csobbanással a Magyar Tengerben!

Itt a Csörgő

                                                Hazaérve ma egy üveg kiváló  Garrone Moscato pezsgővel jutalmaztuk meg magunkat.

Jutalom

                       Írta:Soós Lajos
                       Fotók:Soós Margit

                       További képek a mai túráról:https://photos.app.goo.gl/t5ufFhUWrjWKEkr87


                        Video:  https://www.youtube.com/watch?v=HfYIwaBhqMg


                       Térkép és szintrajz: