RP-DDK 18.TÚRA 2016. DEC.08.
ÁRPÁDTETŐ- 6-os FŐÚT
"Fura dolog a honvágy. Szeretek elutazni,és ha itthon vagyok többnyire azon
töröm a fejem,hogyan lehetne megint valahogy elcsavarogni,lehetőleg a világ végére.
De szeretek megjönni is.És bár jósorsom sok szép táját engedte már látni a világnak,
sohasem tudtam megérteni azokat,akiknek csak az a szép ,ami messze van,
és érdektelennek,unalmasnak tartják azt,ami itthon van,
bár rendszerint éppen ezek azok,akik nem is tudják,mi van itthon"
Rockenbauer Pál (1933-1987)
Álom havának nyolcadik napján már egy régóta halogatott szakasszal folytattuk vándorlásunk a RP-DDK-n. A halogatás legfőbb oka,a megfelelő körülmények várása volt,hogy a Kelet-Mecseki Tájvédelmi Körzet csodáit akkor lássuk,amikor azok a leglátványosabb arcukat mutatják. Az elmúlt napok hidegebb időjárásának köszönhetően aztán elérkezettnek láttuk az időt,hogy bebarangolhassuk a Tájvédelmi Körzet leglátványosabb részeit Árpádtető és Óbánya közt,majd felkapaszkodjunk még a 6-os főútig. A mai nap újból több mint 29 km-t tettünk meg ,elég komoly szintemelkedéssel ,eljutottunk a Hidasi-völgyhöz ahol a Csurgó vízesésének megfagyott ágai ejtettek ámulatba,aztán a lépcsős vízesések nyűgöztek le ,végig csodáltuk az Óbányai völgyet a Csepegővel, s a lépcsős vízesésekkel. A mai nap a túramozgalom leglátványosabb szakaszáról fog szólni,valamint a források napja is volt egyben.
 |
| A befagyott Csurgónál |
A források szüntelen csobogásukkal hozzá tartoznak az erdő világához,környékükön mindig zöldebb és üdébb az élővilág. Nem árt tudni,hogy minden forrás védett,ezért fokozottan vigyázzunk rájuk!A Mecsek mészkőhegység révén különösen gyakori forrásokban,több mint 1200 ismert vízkifolyás ismert a területén. Ezek közül a kiépített források száma jelenleg 360 körül mozog,ám használható állapotban csak 210 található.Így a feladat adott.
 |
| Egy neve sincs forrás a Mecsekben |
Társaságban hamar szó esik arról ki-merre járt. Röpködnek a szigetek, partok, bevásárló butító túrák nevei,de ha szóba hozza valaki hazánk csodáit,csak lesnek és hamar lehurrogják az illetőt. Pedig érdemes lenne figyelni ezekre a szavakra,mert kis országunkban olyan kincsek rejtőznek,amik bármikor felveszik a versenyt a divatos helyszínekkel. Ezért is választottam mai mottónknak Rockenbauer örök érvényű szavait. Talán páran megszívlelik gondolatait.
 |
| Ilyen csodák találhatók hazánkban |
Ma folytatódott az elmúlt napok hideg időjárása,a hőmérő még napközben is alig kúszott 0 fok fölé,bár sajnos erre a napra ködöt ígértek,ami el is kísérte túránk első szakaszát ,csak fél kettő felé kezdett oszlani a köd,ekkor a nap is kibukott,de a hőmérséklet nem emelkedett meg. Így tökéletes, téli túrára alkalmas körülmények közt tudtunk túrázni. Túlságosan nem öltöztünk fel csak egy polár aláöltöző és síkabát volt rajtunk,melyek tökéletesen megfeleltek komfortérzetünknek.
Mivel tudtuk,hogy hosszúra fog nyúlni a nap ,ezért hajnali indulást követően fél nyolc körül érkeztünk meg Árpádtetőre,ahol még februárban hagytuk félbe a nyomvonalat. Kimondott télies körülmények fogadtak az egykori vadászháznál,mely ma a Mecsekerdő ZRT egyik irodája. Több erdész beszélgetett kint,papírokat bújva ,ezért a biztonság kedvéért megkérdeztem,hogy nem vadászatra készülnek-e,de megnyugtattak,hogy a kéken nyugodtan vándoroljunk,semmi nem fog zavarni bennünket.
 |
| Indulandusz |
Az elmúlt két alkalom csalódásaiból tanulva,óvatos duhajjá váltam és ezért már itthon megtankoltam egy lapost,finom hazaival,hogy a folyékony télikabát ne legyen kellemetlen.Azaz nem én töltöttem őket,e nemes feladatot rábíztam hűséges túratársamra,egyben kedvenc feleségemre,ki nem tudom mivel turbózta fel a melegítőt,mert igencsak kimelegedtünk tőle és roppantul éreztük a bugit lábainkban a túra első szakaszán.
 |
| Lélekmelegítő |
A RP-DDK nyomvonala Pécset (mint oly sok más nagyvárost)elkerüli ,de mivel Árpádtető Pécs megyei jogú város szerves részét képezi,ezért egy rövid történeti áttekintést a városról illene megosztanom,bár a Dél-Dunántúli régió központjának oly gazdag történelme van,hogy könyveket lehetne megtölteni,ezért csak kivonatosan írok róla.
Pécs története több mint 2000 évre tekint vissza.Lakták kelta és pannon törzsek,majd a Rómaiak alakítottak várost(Sopianae),mely nemsokára tartományi székhellyé fejlődött. A kereszténység térnyerésével Pécs hamar az új vallásnak is a központja lett,1009-ben Szt.István Püspökséget alapított ,ugyancsak itt alapította Nagy Lajos az ország első egyetemét,mely ma is működik.A középkorban a város az ország kulturális,művészeti életének egyik központja lett.A 150 éves török uralom idején is fontos szerepet játszott a török közigazgatásban,ezekben az évekből is több jelentős műemlék maradt ránk. A török kiűzését követően Mária Teréziától 1780-ban szabad királyi városi rangot kap.Ezt követi az erőteljes polgárosodás,gazdasági fellendülés.Az iparosodás a XIX.sz elején indult meg,ekkor alakultak ma is világhírű cégei(pl Zsolnay kerámiagyár)Jelenleg az ország ötödik legnagyobb városa,több regionális szervezet és intézmény központja.
 |
| Pécsi montázs forrás:Internet |
Miután szíverősítőnk betöltöttük,rövid nézelődés és fénykepezés következett a már említett iroda előtt az 1896-ban ,a Millennium évében a pécsi székesegyházi uradalom által ültetett 120 éves tölgyek alatt. Az egykori vadászháztól aztán jelzés garmada mellett haladtunk tovább. Utunkat a
mellett a Mária út 
és a Magyar Zarándokút 
jelzései is mutatták. Ez utóbbi két jelzés,majd egész nap végigkísérte túránk nyomvonalát és mindkettő frissen volt felújítva. |
| "köss egy szalagot az öreg tögyfára" |
A MecsExtrém Kalandpark játékai közt percek alatt elértünk a Visszatérési Emlékműhöz,melyet már múltkori túránk során megismertünk ,így most csak egy néma biccentéssel tisztelegtünk és már trappoltunk is tovább ÉK-i irányba. Pár száz lépéssel elértük az Akadálymentes Tanösvény padlókon vezető útvonalát,melyet egy rövid szakaszon ki is próbáltunk,majd a BOB pályánál visszatértünk a
jelzésekhez  |
| Akadálymentes túraút |
Innét hangulatos télies-zúzmarás erdőben ereszkedtünk és kanyarogtunk a jelzéseket követve több mit egy kilométeren,mígnem elértük az István-aknára vezető keskeny aszfaltos utat,ahol csatlakoztak jelzéseinkhez a Mecseki Zöldtúra
jelzései,melyekkel napközben többször is fogunk találkozni. |
| Ködben |
A keskeny aszfaltúton hullámvasútazva szeltük a métereket,elég ritkás jelzések mentén,de mivel az útvonal egyértelmű,ezért nem okoz nehézséget a követésük. Néhol hatalmas farakások közt haladva,jó ezer lépés megtételét követően a Gerezdes egyik csúcsán a
sávok,amilyen hirtelen jöttek el is kanyarodtak az útvonalunktól. Folytatva az eddigi hol emelkedő,hol lejtő aszfalton további bő kilométert haladtunk ÉK-i irányba,amikor jobbra egy széles nyiladékba hívtak a jelzéseink,eddigi irányunk K-ire váltott. Széles erdei úton befagyott tócsákon átvágva vonultunk tovább a Hármas-bükk erdejében egy újabb erdei kereszteződésig ,ahonnét a 
jelzésen Pécs-Somogyra lehet eljutni. |
| Hullámvasúton |
A kereszteződést követően egy szép szálas bükkös-tölgyesbe értünk,a koros fák alatt élmény volt a haladás. Talán 400 lépést tettünk meg,amikor elértünk egy újonnan épült erdei erdei pihenőt. Itt szemembe ötlöttek a
jelzések ,melyek a Kincskereső-forráshoz invitálják a túrázót.Segítségül kellett hívnom a technikát,mert írástudó túratársaim beszámolóiból nem emlékeztem erre a forrásra. A régebbi kiadású atlaszom sem jelölte a helyet,így a legújabb kor vívmányához kellett nyúlnom(nem szívesen),hogy eldönthessük elmegyünk-e a forráshoz. |
| Befagyott tócsákon |
A Kincskereső- forrás a RP-DDK nyomvonalától pár percre található a Koszonya -tető környékén.Az elhanyagolt,düledező foglalatot a Dél-Dunántúli geocacherek nevezték el és újították fel széles körű együttműködést követően 2014-ben.(Itt a magyarázat,miért nem olvashattam társaim leírásaiban)A forrás terveit és a kivitelezési munkák irányítását Baumann József híres és elismert forrásépítő végezte.A geocacherek ötletét a Mecsekerdő ZRT a kivitelezésben segítette.A forrás minden évszakban adja a finom vízét,mely triász homokköves rétegekből ered.
Mivel alig pár perc kitérő,ezért megszületett a döntés: GO! Szép bükkösben előbb szintben ,majd erős lejtőn értük el a 2014-ben,gyönyörűen felújított forrást.Gyönyörködés,fotózás,forrásvíz kóstolás után megkerestük az ötletesen elrejtett ládikát. Bár mi nem űzzük ezt a sportot,de ahol lehet megnézzük és virtuálisan,saját örömünkre behúzzuk a találatot. Innét is gratulálok a geocacherek munkájához,hogy nem hagyták enyészetté válni,ezt a csodás környezetben található forrást.
 |
| Kincskereső-forrás |
Közben frissítettünk egyet,majd kikapaszkodtunk a forrás völgyéből a jó húsz perce elhagyott kereszteződéshez és a
-ok mentén folytattuk eddigi irányban túránkat.Pár lépés múlva egy széles nyiladékban két egymás mellett futó távvezeték alatt haladtunk át,majd az erdő szélén É-irányba fordítottak jelzéseink,hogy pár száz méter múlva ismét felvegyük a K-i irányt és újra erdőben folytassuk túránk.Ekkor még mindig a késő őszi-kora téli, avaros-zúzmarás bükkösben, tölgyesben kanyarogtunk,hullámoztunk a Hármas-bükk erdejében. Jó kétezer lépés megtételét követően ösvényünk erőteljes ereszkedésbe kezdett a Vasasi-árok szintje felé,ahol a Vasas-Belvárdi vízfolyás igyekszik célja felé.
 |
| A Vasasi-árok felett |
A romantikus,vadregényes völgyben kecsesen kacskaringózó patak elérését követően előbb elértünk egy általam ismeretlen mozgalom ellenőrző pontját a volt Hársas Kulcsosház helyén,majd a mai nap első patak átkelése következett a befagyott patak fölött. Bővizű időszakokban elég kalandos lehet ez a mutatvány,de most élményszámba ment.
Ezt követően kereszteztük(ismét) a Mecseki Zöldtúra
jelzését,majd próbáltuk megkeresni a volt th. romjait,de csak csekély nyomait találtuk az egykor szebb napokat látott háznak.A 
jelzésen még elbattyogtunk a most bő vízzel csordogáló Hársas-forrás foglalatához,ahol a szokásos fotózás,élménykóstolás procedúra következett. Gondolkodtunk,hogy a jelzésen még elmegyünk a pár száz méterre lévő Hármasbükk -forráshoz,de már itt láttuk,hogy a nap végére komoly időzavarba fogunk kerülni,így ettől a tervtől most elálltunk. |
| A Hársas-forrásnál |
A Hársas-forrás a Dervendi-völgyben található,a mára teljesen elpusztított Hársas kulcsosház közelében. A forrás vize felső triász homokköves rétegekből fakad,időszakos kifolyású,az utóbbi években egyre kisebb a vízhozama. Első márványtáblás foglalatát Csokonay Sándor készítette,de később ez teljesen tönkrement és 2008-ban új formában újították fel Biki Gábor vezetésével.
Vissza tértünk a
hoz és É-i irányba elhagytuk a pihenőhelyet és egy szedresen keresztül haladtunk tovább a patak jobb partján. Pár száz lépést követően újból átkeltünk a vízfolyáson és szigorú emelkedőn kapaszkodtunk koros bükkök és tölgyek közt keleti irányba Koszonya-erdőben. |
| Kapaszkodás a Koszonya oldalában |
Egy gerincet elérve aztán alattunk feltűnt a parányi,idillikus környezetben lévő Iszapoló-tó,mely már nincs használatban,hisz a környékbeli bányákat nagyrészt bezárták.A befagyott tavacska partjára Kedvesem biztonságosabb én pedig egy kicsit meredekebb,kalandosabb úton ereszkedtem le ,majd a tavacska töltésén elhagytuk azt és a mai nap első komolyabb emelkedőjének bevételébe fogtunk.
 |
| A befagyott Iszapoló-tó |
Szuszogva,zihálva küzdöttük le az előttünk lévő nagyjából 200 m-t ,mígnem elértünk egy keskeny aszfaltozott utat ,mely Pécs-Vasasról kapaszkodik Zobákpuszta irányába. Az aszfaltút jobb oldalán egy kerítés fut végig,mely az egykori Vasas-bánya külszíni fejtését hívatott védeni.
Az irdatlan méretű egykori bányagödör,közel 200 m mély és közel egy km hosszú , meghökkentő látványt nyújt. Az egykor feketeszenet adó bányát a gazdaságtalan kitermelés végett zárták be,de 2015 januárja óta üzemel. Régebben lehetett látogatni a gödröt,de ma ez a bánya állapotának romlása és a rekultiváció végett tilos.
 |
| Mi csak ennyit láttunk a bányából |
A felhagyott bánya oldalában,aljában lassan visszatér az élővilág és a hatalmas gödröt lassan elborítja újra az erdő. Az egyre magasabb és sűrűbb bokrok,fák végett már korlátozottan lehet megcsodálni a Mecseken ezt az éktelen sebét,ráadásul kerítéssel és őrökkel is igyekeznek megakadályozni a belépést és az esetleges baleseteket.
Nekünk a mai ködös idő végett ,még ez a részleges kilátás sem adódott meg,de azért egy helyen fittyet hányva a táblákra elmerészkedtünk a gödör széléhez,de látni semmit nem sikerült,így az internetről kerestem egy felvételt,hogy érzékeltethessem a méreteket és a miliőt.
 |
| A bányagödör eredeti valójában-forrás:Lengyel Anikó 2008 |
Visszatérve a kopottas aszfaltra,folytattuk az emelkedést a Köves-tető felé.Az aszfalton jó tempót diktált a felvezetőm,így sebesen robogtunk az egykori bánya mellett,ritkás jelzések mentén. Szűk kilométert trappoltunk,mikor arra lettünk figyelmesek,hogy az addigi ritka jelek is eltűntek,így vissza kellett slattyognunk vagy ötven lépésnyit,mikor észrevettünk egy alig látható ösvényt,amerre a
jelzések folytatódtak,de a jelzések az útról egyáltalán nem vehetők észre. |
| Útban a Köves-tetőre |
A jelzések egy csihatagos,növendék akácosba hívtak,sűrű növényzet közé.ám ez az állapot lépésről-lépésre változott és tisztult az erdő,míg végül szép szálas tölgyesben-bükkösben emelkedtünk egyre feljebb,"széthajigált",legurult kövek,sziklák közt. A hatalmas méretű fonolit sziklák lenyűgöző látványt és kiváló fotótémát nyújtottak. Így a nézelődés és fotózgatás végett sebességünk újból lelassult. A jelzések kanyarogva haladtak egyre feljebb,majd elhagyva a sziklás részt nagyobb fokozatba kapcsoltunk és perceken belül felértünk egy útelágazásba egy távközlési adótoronynál.
 |
| A Köves-tető legurult szikláinál |
Innét pár perc alatt leereszkedtünk a széles dózerúton,a most zárva lévő Hotel Kövestető épületéhez. A szállótól pár lépéssel elértünk egy szépen kiépített pihenőhelyet és útkereszteződést,mely a Hosszúhetény-Komló közti műút mellett található.A pihenőnél tartottunk egy hosszabb pausát,kicsit fújtunk,frissítettünk ettünk egy csúcsbanánt és csúcsszaloncukrot,tisztelegtünk Szeri János kerületvezető erdész kopjafájánál.
 |
| Hotel Kövestető |
Köves-tető a Mecsek egyik csúcsa,464 tfsz méter magasan található a hegység keleti részén Hosszúhetény és Zobákpuszta közt.Az érintetlen,háborítatlan természetben több vendégház és Hotel található,melyek kiváló kiindulópontjai a Mecsek megismerésének.A csúcson 2015-ben adták át a 24 m magas kilátót,melyről lebilincselő panoráma tárul elénk a környékről.A közelben található a vasasi külfejtés ás a kövestetői lávakúp.
 |
| Kopjafa az erdész emlékére |
A pihenőtől jobbra fordulva a
jelzésen mászhatjuk meg a Köves-tető csúcsát és juthatunk el az új kilátóhoz. Eredeti terveinkben szerepelt a kilátó megnézése,de tekintettel a ködös időre ezt a programot töröltük,így legalább nyertünk egy kis többlet időt,melyre nagy szükségünk volt. |
| Vasas-forrásnál |
Cihelődést követően a pihenőt ÉNy-i irányban hagytuk el egy sétányszerű ösvényen a
-okat követve. Hangulatos, fiatalos gyertyános-bükkösben ereszkedtünk az országúttal párhuzamosan futó ösvényen. Pár perc múlva elértük a most csak csordogáló Vasas-forrás foglalatát,ahol a szokásos procedúra késztetett pár perce megállásra minket.A Vasas-forrás Kövestető alatt egy völgytalpban fakad,foglalását 1967-ben Csokonay Sándor irányításával készítették. A száraz időszakokban elapadó forrást 2006-ban újították fel.
 |
| Kalandos táj a forrás közelében |
A forrástól egy kilométeres hullámvasutazás és emelkedés után értük el Zobákpuszta első épületeit,ahol mai első igazolópontunk is található a Vargánya Tanya kerítésénél. A kihalt faluban pillanatok alatt elértük a bezárt boltot és a szintén lakat alá került Józsi Bácsi Kocsmáját. A kocsma zárva tartása meglepett,mert túratársaim beszámolóikban ,még nem oly régen is említik,hogy tudtak inni egy flaska seritalt,melyre már én is fentem a fogam.
 |
| Érkezés Zobákpusztára |
Zobákpuszta apró falu a Keleti-Mecsekben, fontos kiránduló és túraközpont,valamint autórally versenyek helyszíne. Jelenleg Komlóhoz tartozik,de 1966-ig Hosszúhetény része volt.A szénbányák bezárásáig fontos bányaközpont,a közelben található a Béta-bánya(akna).A közelben található a Csurgó,mely a Mecsek egyik leglátványosabb természeti képződménye,valamint az egykori lovagvár Máré-várának romjai.
 |
| Pillanatkép a faluról I. |
Mivel hoppon maradtam,így gyorsan elmentünk a kocsmával szemben lévő igazolóponthoz,ahol még a régi típusú matricákból is találtunk néhányat,így egyet-egyet azokból is benyaltunk füzeteinkbe.Duzzogva ittam egy keveset a hazulról hozott Coke-ból,majd amilyen gyorsan jöttünk ugyanolyan gyorsan tovább is álltunk.
 |
| II. |
Pár lépés múlva az első utcánál jobbra indulna a
jelzések,melyek mentén a festői Püspökszentlászlóra lehet eljutni. Lejtős úton haladtunk a falu végéig,ahol a Komló irányából érkező 
jelzések szegődtek mellénk ,egy rövid időre. |
| A szebb napokat átélt város határa |
Ha már Komló egyik városrészében jártunk,pár szóval úgy gondolom meg kell emlékezni erről a településről is,így tartsunk egy rövid pihenőt.
 |
| Komlói panoráma forrás:internet |
Komló már az Árpád -korban is lakott település volt,de a szénbányászat megindulásáig egy apró hegyi falucska volt.A környéken a XIX.sz. elejétől bányásztak szenet,de az igazi fellendülésre a század utolsó évtizedéig várni kellett. Ekkortól erőteljesen fejlesztették a környék bányáit,a legnagyobb áttörés a XX.sz. közepén történt,amikor a szocialista rezsim nagyüzemi keretek közt bányásztatta a föld kincseit. Ekkortól a város kiemelt figyelmet kapott,erőteljes fejlődés volt tapasztalható,igazi szocialista élváros fejlődött, a lakosság száma többszörösére nőtt. Az 1990-es évekre a bányászat gazdaságtalanná vált,sorba zárták be a tárnákat. A város fejlődése megtorpant,hanyatlásnak indult,a lakosság folyamatosan vándorol el.
 |
| Átkelés a Völgységi-patakon |
A kereszteződésből talán 20 lépést tettünk meg aztán a jelzések,balra tértek és elhagytuk a Szászvár felé futó aszfaltcsíkot és É-irányba folytattuk túránkat és széles erdei ösvényen ereszkedtünk a Völgységi-patak völgyének irányába.A völgytalpnál a
jelzések jobbra elkanyarodtak tőlünk a Takanyó irányába,mi pedig a sávok mentén szálbükkösben,majd kaszálón haladtunk a látványosan kanyargó patak mellett.A jelzések levezettek patak medréhez,melyen egy köves gázlón rögtön át is keltünk.Az utunk továbbra is a patak mellett vezetett,de pár lépést követően annak a partján lehetetlen volt a haladás,így a műúton haladtunk tovább vagy 250 méternyit,míg elértük a Hidasi-völgy patakjának a hídját. |
| Első lépések a Hídasi-völgyben |
A közúti hidat elhagyva jelzéseink jobbra hívtak bennünket és beléptünk a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet egyik legszebb és fokozottan védett részébe a Hídasi-völgy romantikus és vadregényes,egyben lenyűgöző területére.
 |
| Egyik átkelés a sok közül |
Ahogy Oscarban mondja Stallone a varázslattól szólni sem tudtunk,pedig még csak a völgy elején jártunk és a csoda csak később kezdődött. Előbb csak hű meg ha volt,aztán egyik ámulatból a másikba estünk ahogy jöttek egyre -másra a befagyott patak megdermedt vízesései,alámosásai. Állunkat folyton fel kellett emelnünk a sok csoda láttán. A meredek dombok közt kanyargó patak mellett,hol annak partján,hol a mederben ,hol pedig a meredek domboldalon vezetett útvonalunk.
 |
| Vadregényes |
A Hidasi-völgy a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet fokozottan védett része,túrázók által gyakran látogatott terület.A viszonylag meredek falú völgyben futó patak köves medre hol lépcsősen,hol hol átlósan szalad át a kőzetrétegeken,több helyen apró vízesések sorozatát képezve .A völgyben rengeteg jó ízű forrás(Lajos-,Betyár-,György-,Pius etc)fakad.Legegyedibb és leglátványosabb része a Csurgó vízesés. Itt egy kis patak hat méter magas vízesést képez egy mésztufagáton,valamint mohás,zuzmós sziklákon csorog le a Hídasi-patakba.Nagyobb hideg esetén ezek a folyások megfagynak és rendkívül látványos jégcsapokat hoznak létre.
 |
| A Csurgó |
A sok csoda megnézése,fotózása rendkívül lelassított bennünket,egyszerűen itt nem lehet sietni. A látványt leírni szinte lehetetlen ezt látni kell! Közben mellénk szegődött a Mecseki Bányász Emlékút útvonala is,melyet a már Nyugat-Mecsekben is látott
jelzések jelölnek. A látványos völgyben így jóformán csak andalogtunk,haladni alig haladtunk. Több mint egy kilométernyi ténfergés után értük el a völgy leglátványosabb részét a ma befagyott arcát mutató Csurgó.vízesést. Már a vízeséshez a lemenetel is egy élmény volt,de leérve szó szerint nem jutottunk szóhoz,percekig tátott szájjal bámultuk a látványt.Utána videózás és fotózás következett,majd fájó szívvel vettünk búcsút a helytől . |
| A mésztufagátról leeső vízesés télen |
A Csurgónál újból csatlakozott útvonalunkhoz a
jelzés is és ismét együtt haladta
jelzésekkel egészen a Hídasi -forrásig és a Lépcsős -vízesésekig.a völgy következő látványáig,ahol aztán végleg elkanyarodtak útvonalunktól. A Hidasi -forrás után sorban következett a Lajos-,a Pius- és a Wein György forrás. Közben a látványos ösvény továbbra is hol a parton,hol a mederben folytatódott a meredek partfalak közt öreg,szálas bükkösben.  |
| Hidasi-forrás |
 |
| Wein György-forrás |
A Hidasi-forrás 1957-ben foglalták,kiépítését Csokonay Sándor végezte,majd 2006-ban Baumann József irányításával felújították.A forrás állandó kifolyású,és a patak mederfalából bukkan ki. A Lajos forrás vize felső jura mészkőrétegből lép ki,alacsony vízhozamú. A forrást Pintér Lajos erdőmérnökről nevezték el,régen a forrás közelében vadászház volt,foglalását 2007-ben újították fel. Az időszakosan elapadó Pius forrás foglalását 1932-ben Csokonay Sándor építette ki,2007-ben újították fel. Nevét onnét kapta,hogy a pécsi Pius Gimnázium tanulói több éven keresztül itt táboroztak.A jelenleg bővizű ,szélsőséges hozamokat produkáló Wein György forrás foglalatát 1993-ban építették ki a névadó geológus emlékére munkatársai . A forrást Wein találta meg és írta le,2009-ben felújították.
 |
| A Lépcsős-vízeséseknél |
 |
| Vadregényes és romantikus |
Miután elhagytuk a források körzetét tovább haladtunk hullámvasútazva,néhol réteken ,kaszálókon átvágva az egyre keskenyedő patak mentén.A patak egyik kanyarulatánál kereszteztük a
jelzést . Innét a meredek partfalak megszelídültek,a patak völgye kiszélesedett és az ösvény elkezdett emelkedni és hamarosan felkapaszkodott a Zobákpusztáról induló keskeny aszfalt út szintjére.A természetvédelmi területtől egy hídnál vettünk búcsút. Kimondott öröm járt át bennünket,hogy megismerhettük a Mecsek eme gyöngyszemét. |
| Kaszáló a völgyben |
 |
| Búcsú a Hidasi-völgytől |
Itt újból csatlakoztak jelzéseinkhez a
jelek,hogy egy rövid ideig a két túraútvonal együtt haladjon,emelkedjen tovább.Pár száz méter után jelzéseink ÉK felé kanyarodtak és erőteljes emelkedésbe kezdtek a Cigány-hegy csúcsa felé. Pár száz újabb lépést követően a nemrég hozzánk szegődött jelzések újra elhagyták a jeleket,melyek innentől eszeveszett emelkedésbe kezdtek. A mai nap legfickósabb kapaszkodása várt ránk az elkövetkező pár száz méteren. Kapkodtuk a levegőt,meg az energia pótlást adó csokikat,cukrokat és lihegve értük el a Kisújbánya felé tekergő keskeny aszfaltcsíkot. |
| Kapaszkodás a Cigány-hegy oldalán.... |
A gerincen kicsit kifújtuk magunkat,frissítettünk és rövid gerincvándorlás után egy időre elköszöntünk a
jelektől és ÉK-nek fordulva a 
jelzések mentén a Cigány-hegy csúcsa felé vettük az irányt.Gyertyános-tölgyesben vándoroltunk a gerincen hullámvasútazva,emelkedve míg elértük a 
és a 
jelzéseket,melyeket követve fogós emelkedőn szuszogva értünk fel a Cigány-hegy 524m-es csúcsára, a Cigány-hegyi Kilátóhoz. |
| még mindig. |
A Cigány-hegy 524 tfsz magassága nem a Kelet-Mecsek legmagasabb pontja,de központi fekvésének köszönhetően innen nyílik a legszebb körpanoráma a hegység ezen részéről. A csúcson a Kelet-Mecsek egyetlen hivatalos kőkilátója áll,melyet eredetileg 1980-ban építettek,de annyira leromlott az állapota,hogy le kellett zárni és felújítani,melyre 2007-ben került sor.
 |
| Cigány-hegy Kilátó |
A kitérő eredetileg nem volt betervezve,de mivel Köves-tetőn még köd volt,ami eddigre már feloszlott,így beiktattuk a programba a kilátót,mert már olvastunk az onnan elénk táruló páratlan panorámáról,melyben nem csalódtunk,mert a Mecsek valamennyi csúcsa elénk tárult teljes pompájában a Zengőtől,a Misináig. Megérte a kitérőt és az időveszteséget!
 |
| Panoráma a messzelátóból |
 |
| Meredek ereszkedés |
Felérve a kilátóhoz munkásokkal találkoztunk,kik karbantartási munkákat folytattak. Miután felmentünk a messzelátópontra és kigyönyörködtük,fényképeztük magunkat,a kilátó előtti padon pihentünk egy keveset,ettünk a hazulról hozott elemózsiából és betoltunk egy csúcscsokit majd tovább álltunk és
, jelzések mentén egy meredek,köves úton D felé leereszkedtünk az imént elhagyott aszfaltcsíkhoz és újból csatlakoztunk a jelzésekhez,melyek meredek lejtőn percek alatt elértük Kisújbányát egy hatalmas fából készült Szt.Márton szobornál. |
| Érkezés Kisújbányára |
A néptelen(mint Óbányán megtudtuk,talán ha 8-an laknak éven át itt) üdülőfalu lejtős utcáján a híres Klumpás Konyha mellett értünk le az üdülőfalu pici központjába.Ebben az üdülőfaluban csak újból ámultunk-bámultunk ,hogy ilyen tüchtig kis helyet is találni . A felújított,szépen karbantartott házak árulkodtak egykori gazdáikról,kiknek méltó utódai lettek az új tulajdonosok.
 |
| Klumpás konyha |
Mivel Kisújbánya egyben igazoló pontja is a RP-DDK mozgalomnak,ezért a valamikor szebb napokat látott kulcsosháznál bélyegeztünk füzeteinkbe és mivel itt is találtam régi matricákat,így azokból is beragasztottunk egyet-egyet.
 |
| Lebilincselő környezetben a templom |
Hivatalos dolgaink befejezve először pillantottuk meg az Óbányai(Öreg)-patak folyását,mely túránk következő szakaszának csodáit tartogatja számunkra.A központnál egy hídon lehet átkelni a patak fölött,a hídon egy fából készült óriási Nepomuki Szt. János szobor is látható.
 |
| Nepomukli Szt. János szobor |
Kisújbánya a festői szépségű üdülőfalu a Kelet-Mecsek Tájvédelmi körzet közepén,Hosszúhetényhez tartozik. Miután az Óbánya környéki erdők kimerültek,1761-ben a pécsi Püspökség engedélyével a Csomor-völyben ( a mai Kisújbánya)területén új üveghutát építettek a Morvaországból érkező német ajkú telepesek. A falut eredetileg Neue Glashütte(Új-üveghuta) néven emlegették.Kápolnáját 1794-ben Szt. Márton tiszteletére szentelték fel.A falu üveghutája 1762-1784 közt működött.A sváb lakosok ezután hegyi tehéntartásból éltek elsősorban.Jelenlegi nevét a Kiegyezést követően kapta,a Felvidéken található Újbányától való megkülönböztetésül.A világtól elzárt erdei település lakói még az 1960-as években is teljes elszigeteltségben élték mindennapjaikat.A szocialista politika révén,mely elsorvasztotta a kistelepüléseket Kisújbánya 1970-es évek elejére elnéptelenedett.Az elhagyott házakat üdülőnek,hétvégi háznak vették meg jobb módú városi(főként Pécsiek) emberek.Az új lakók híven megőrzik az eredeti építészeti formákat,ápolják a sváb lakosság hagyományait.
 |
| Pillanatkép a településről I. |
 |
| II. |
Folytattuk az ereszkedést a falu keskeny utcáján a patakocska mellett ,mely négyszer keresztezi az utat,rendhagyóan azon keresztül folyva.Élmény volt,ilyet eddig csak Alpok-béli falucskákban láttam. Közben az egyik bő vizű átkelésnél érintettük a Béke-forrást,melynek vizét szintén meg kellett kóstolnom.
 |
| A meder az utca |
A Béke -forrás a falu közepén fakad,két fakadási pontból is. A forrás foglalatát Óbánya lakosai készítették,magát a forrást egy vasráccsal látták el.
 |
| Béke-forrás |
A forrás bő hozama az utcán folyó patakba ömlik így hizlalva annak méretét.Egy újabb felejthetetlen élmény. A falu végén érkezik meg a
jelzés,mely Püspökszentlászlóról vezet idáig. Újabb patak átkelést követően beléptünk a csodák birodalmába az Óbányai(Öreg)-patak völgyébe,mai túránk leglátványosabb szakasz kezdődött. |
| Belépés az Óbányai-völgybe |
Eddigi cammogásunk tovább lassult,a sok látnivaló annyira lenyűgözött bennünket,hogy a haladásról teljesen megfeledkeztünk.
Az Óbányai-völgyben futó sebes folyású patak melletti turistaút a Mecsek egyik leglátványosabb és legszebb turistaútvonala,Kisújbánya és Óbánya között.Legfőbb látványosságai a Pisztrángos -tavak,a Csepegő-sziklák valamint a Ferde-vízesés. A vadregényes és csodás völgyet az év minden szakában rengeteg turista,kiránduló keresi fel.
 |
| Romantikus pihenő |
Az ösvényünk itt is meredek oldalfalú,sötét és hideg völgyben vezetett,hol a patak partján,hol annak medrében. Élményekben gazdag és felejthetetlen szakasz volt. A sebes patak munkája látványosnál látványosabb szakaszokat produkált,a látványt a mostani hideg a jegesedéssel csak fokozta. Leírhatatlan élmény.
 |
| Bodzás-forrás |
Először a Bodzás-forrást ( Noémi-kutat) értük el,ahol a patak bal partján egy tűzrakó és pihenőhely is ki lett alakítva. A szokásos forrás procedúrák után élvezetből átgázoltunk a pihenőhöz,majd vissza Innét kezdődött a völgy leglátványosabb szakasza.
 |
| A csodák birodalmában I. |
 |
| II. |
A Bodzás-forrás három helyen bújik elő,rendkívül bővizű,felső jura és alsó kréta kőzetekből fakad. Foglalatát 2007-ben újították fel,majd a rendkívül bő vízhozam rongálása miatt 2014-ben át kellett alakítani.
 |
| Péceli Emlémű |
 |
| Vízesések garmadája |
Előbb apró lépcsős és ferde vízesések tucatjai mellet haladtunk el,majd a Péceli Endre tiszteletére emelt kőkereszt után elértük a Ferde-vízesést. Na itt majd fel kellett mosni bennünket. ,ha a Hidasi-völgyben nem jutottunk szóhoz,itt még levegőt sem tudtunk venni. Leírni lehetetlen,látni kell ezt a csodát!
 |
| A Ferde-vízesésnél I. |
|
| II. |
Masináink csapágyasra koptattuk,az idő röpült és csak nem akaródzott tovább állni.Miután nagy nehezen elindultunk csodák csodájára először keltünk át a patak fölött egy fahídon,majd újabb pár lépést követően megérkeztünk a völgy újabb látványosságához a Csepegő-sziklákhoz.
 |
| Az egyetlen híd Óbányáig a völgyben |
 |
| Csepegő sziklák |
Itt kalandos körülmények közt lehet lejutni a kövekhez,de megéri a fáradságot. Most a megfagyott pici vízfolyások jégcsapjai végett nagyon látványos volt ez a ritka természeti képződmény.
 |
| Átkelés |
 |
| Lenyűgöző |
Innét a csodák ritkultak,de továbbra is látványos,vadregényes szakaszon haladtunk többször a patak medrében és átkelve azon. Egy időt követően feltűntek az első kulcsos házak,melyek csak gyalog közelíthetőek mag és jellemzően csak nyáron tartanak nyitva.
 |
| Tavacska sziklák közt |
 |
| Az ösvény a mederben vezet |
A völgy utolsó látványossága a patak duzzasztásával létrehozott Pisztrángos-tavak,melyet szigorúan bekerítettek ,a kerítésbe a táblák felhívása szerint áramot is vezettek.
 |
| Az egész hegyoldal "csepeg" |
A tavak után elértük Óbánya első épületeit,ahol az első háznál becsületkasszás vásárlással kínálták a házi ízeket. Kedvesem le is csapott a lehetőségre és galagonya,kökény és csipkebogyó lekvárral nehezítette motyómat.
 |
| Kulcsosház a patak mellett,sziklák alatt |
Takaros utcákon,szépen felújított házak közt ereszkedtünk a falu központja felé. Látszott a környezeten a sváb felfogás,nemhiába emlegetik ezt a völgybe zárt gyöngyszemet "Magyar Svájcként". Mivel nagyon megcsúsztunk az idővel,így tempósra vettük a figurát,s pillanatokon belül elértünk a központba,ahol a szokásos dolgok találhatóak:templom,önkormányzat,kocsma (bolt már nincs a faluban).
 |
| Pisztrángos-tavak |
 |
| Séta Óbányán |
Kattogott fényképezőnk,tisztelegtünk a középkori eredetű templomocska falán elhelyezett Hősi Emlékművek előtt,melyeken az I és II vh. helyi áldozatainak neve olvasható,kivétel nélkül csak német csengésű nevek ,utalva a falu nemzetiségére.
Óbánya is igazoló pontja a mozgalomnak,a pecsét a kocsma bejárata mellett található. Miután beütöttük a stempliket,betértünk a falu szellemi életének központjába,ahol a késő délutáni időpontnak köszönhetően bőszen gyülekeztek már a helyi erők. Ma megint én voltam a "szerencsés" így egy forró teát rendelhettem,míg túratársam(kedvenc feleségem) egy pohár forralt borral melegítette fel,átfagyott csontjait.
 |
| A központban |
Pihenés és kortyolgatás közben szóba elegyedtünk a törzsközönséggel. Megtudtuk,hogy bár az állandó lakosok száma 140 környékén mozog,de lakni csak 80-an laknak éven át a faluban,többségük német (sváb,bajor,hesseni etc)származású,ami a beszédjükön is tetten érhető. Tőlük tudtuk meg azt is,hogy bolt már nincs a településen,nincs rá igény,kenyeret ,tejet alapvető dolgokat az önkormányzatnál lehet felíratni és beszerzik. Bezzeg a krimó(szerencsére) él és virul!!
Persze szóba került a kitelepítési őrület a II. világégést követően.Az idősebb urak elmondták,hogy a kitelepítettek közül egyetlen egy sem (sőt a leszármazottak sem) tért vissza soha,még látogatóba sem. Szomorú dolgok ezek,de a történelem már csak produkál ilyeneket.
 |
| Kár,hogy zárva |
Lassan átmelegedtünk,italaink is elfogytak az idő nagyon elszaladt,már majd háromnegyed négyre járt,így érzékeny búcsút vettünk a nagyon kedves helyiektől és uzsgyi,mert még volt vissza egy komoly emelkedő és pár(majd öt) kilcsi. Felvettük a nyúlcipőket és szó szerint kocogásba kezdtünk a falu fő utcáján a
jelzéseket követve.A műút folyamatosan lejtett és továbbra is a patak mellett haladtunk a mély és hideg völgyben. Jó negyed óra alatt trappoltunk le a volt Stein-malom épületénél található kereszteződésig,ahol a Skóciai Szent Margitra emlékező kereszt található. Skóciában ő terjesztette el a kereszténységet és a közeli Réka várában született,amit más túránk alkalmával fogunk felkeresni.
 |
| Búcsú Óbányától |
Skóciai Szent Margit magyar származású skót királyné 1047-ben született Reskán(Nádasd-ma Mecseknádasd),aki III.Malcolm feleségeként(második) nagy befolyást gyakorolt a kora középkori Skócia életére. Skóciát Ő ismertette meg a kereszténységgel,megkezdett munkáját gyermekei folytatták. Margit atyja a száműzött angol király Eduárd volt,ki I.Szt.István lányát(más források szerint húgát)Ágotát vette feleségül. Edmund feleségével és gyermekeivel 1057-ben próbált meg visszatérni Anglia földjére,de a családnak Hóditó Vilmossal szemben nem voltak esélyeik,így a megmaradt család tagjai Skóciába menekült,ahol III.Malcolm uralkodott,ki 1069-ben vette feleségül Margitot.Az ifjú feleség nagy hatással volt férjére,vad szokásaiból" kinevelte" Templomokat és kolostorokat építtetett,a szegényeken segített,így irgalmasságával emléket állított az emberek szívében.Margit leánya Matild Hóditó Vilmos legkisebb fiának,I.Henriknek lett a felesége,így minden angol királynő ősanyja lett.Margit 1093-ban, Edinburghban hunyt el férjének és legidősebb fiának halálát követően három nappal,kik az angolok elleni vesztes csatában estek el . A nép körében azonnal szentként kezdték tisztelni,de ünnepélyes szentté avatására csak 1261-ben került sor.
A kereszteződésben csatlakozott hozzánk a Mecseknádasd irányából jövő
jelzés is,hogy pár lépés erejéig újból együtt haladjunk. Miután elköszöntünk a Mecseki Zöldtúrától jelzéseink meredek kapaszkodásba kezdtek a Kopasz-hegy oldalában. Erőltetett menetben,egyre jobban szuszogva haladtunk,miközben egyre jobban besötétedett,a lámpások is előkerültek. Felérve a gerincre az út is megszelídült,tempónkat is tudtuk tartani Kerítések,szántók mellett haladva ereszkedtünk le a 6-os út régi nyomvonalához.innét indul a jelzés,mely Zengővárkonyon keresztül jut el Pécsváradra. |
| Skóciai Szt.Margit kereszt |
Aki fel akarja keresni Zengővárkonyban Rockenbauer Pál sírját,innét érdemes kitérőt tennie. Mi más alakalommal tervezzük leróni kegyeletünk a természetjárás ikonja előtt. A
-ok az éles kanyarulat végén déli irányba ereszkedtek le a 6-os főút nyomvonalához,túránk végcéljához. Már elmúlt fél öt,mikor koromsötétben kiléptünk a széles műút padkájára. Innét még vissza kellett volna gyalogolni Mecseknádasdra,hogy buszra tudjunk szállni,de egy életem,egy halálom alapján stoppolni próbáltam és lőn szerencsénk az első autós fel is vett bennünket,így könnyítve sorsunkon. Az alkalmi fuvarosunk Pécsen a Budai-vámig vitt minket,köszönet innét is! A Budai-vámtól az első megfelelő járattal jutottunk el Árpádtetőig,ahol visszakutyagoltunk az autóig és haza felé vettük az irányt. |
| A finomságok ,amiket hazáig cipeltem |
Útközben Mánfa után egy régi kedves helyünkön pótoltuk folyadék és energia veszteségeinket,átmelegedtünk és összegeztük a mai csodás túranapot.
Ma olyan szakaszán jártunk a RP-DDK mozgalomnak,mely bármelyik szakasznak méltó versenytársa lehet az egész Kék-Körön a látványosság szempontjából. A mozgalomnak ez a legszebb,legérdekesebb szakasza,mindenkinek azt ajánlom aki járja ezt a mozgalmat,hogy ezt az etapot a vége felé teljesítse,hogy gyönyörű emlékekkel búcsúzhasson a DDK-tól. A mai nap a kitérőkkel több mint 29 km-t teljesítettünk felfele 1074 míg lefele 1162 m-t küzdöttünk le. Szebbnél-szebb helyeken jártunk,a szakasz teljesen elvarázsolt bennünket,a Kelet-Mecsek szerelmesei lettünk!
Hazaérve ma egy pohár olasz likőrrel és egy jó erős(7.2%) sörrel jutalmaztuk meg magunkat.
 |
| Jutalom |
A mai nap képei : https://goo.gl/photos/PeuFmANbWWNdTP3c9
Kisfilmek: Összegzés
Hídasi-völgy,a befagyott Csurgó
Hídasi-forrás,Lépcsős vízesés
Cigány-hegy,Kilátó
Óbányai(Öreg)-patak völgye ,Ferde vízesés
Térkép és szintrajz:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése