OKT. 35.TÚRA 2018.09.11.
JÓSVAFŐ-BÓDVASZILAS
"Ne bántsd a fát,hisz ő is érez,
Szép gyöngén nyúlj a leveléhez,
Ágát ne törd,lombját ne tépjed
Hadd annak,ami,épnek,szépnek,
Szeresd a fát! "
Benedek Elek:Ne bántsd a fát (1vk)
Szép gyöngén nyúlj a leveléhez,
Ágát ne törd,lombját ne tépjed
Hadd annak,ami,épnek,szépnek,
Szeresd a fát! "
Benedek Elek:Ne bántsd a fát (1vk)
 |
| A Hucul ménes |
 |
| Néma főhajtás Jósvafőn |
Földanya havának tizenegyedik napján erről beszélgettünk,miközben még punnyadtunk az ágyban és közben úgy döntöttünk,hogy még egy napot ráhúzunk,hogy szerda délelőtt még tudjunk egyet kirándulni a környéken és megismerjük azokat a látnivalókat,melyet az OKT vándorlás nem érint.Nem mellesleg nem kell fáradtan utazni,majd 400km-t 25 km letalpalása után,miközben majd 700m szintet is le kell küzdenünk.Ez ígérkezett a leghúzósabb napnak-az is lett.
 |
| Jellegzetes jósvafői lakóház |
Azért egy kis üröm is vegyült az örömbe.Szeptember elejével megkezdődik a szarvasbőgés és ilyenkor indul a vadászati főszezon.Ezért a vadásztársaságok és az erdők kezelői erdőlátogatási korlátozást vezetnek be. Nos Jósvafő és Bódvaszilas környéke érintet ebben,mivel vadban és szarvasban bővelkedő erdők veszik körül.Az Északerdő ZRT a környéken 16-08 között vezetett be teljes látogatási tilalmat,mely erősen érinti az OKT nyomvonalát is.
 |
| A Jósva és a Tohonya összefolyása,háttérben a Kúria |
Még tegnap beszéltem a helyi erdésszel,aki elmondta,hogy bár nagyon vigyáznak,de a békesség és a biztonság kedvéért egy fél órás időablakkal azért tartsuk be a korlátozást.Nos ez nagyon keresztül húzta a számításainkat.Hazánk egyik legjelentősebb várromja a Szádvár,mely nem az OKT nyomvonalán található,le kell térni az ösvényről és vissza,miközben jelentős szintet is le kell tudni.Ez alaphangon is kapkodós, várlátogatással legalább egy órát vesz igénybe.Ezért nagyon fájó szívvel,de ezt ki kellett iktatnunk a programból.Így is fél négy körül értünk ki az erdőből Bódvaszilas fölött.Tehát nagyon necces lett volna a dolog.Fő a biztonság.
 |
| Ház a Tohonya partján |
Negyed nyolc körnékén fázósan léptünk ki a szállásunkról,először egy néma főhajtás erejéig átsétáltunk a Hősi Emlékműhöz az út túloldalára.Majd a már ismerős kricsmiben gallér mögé küldtünk két stampeszt indítónak.A Rákóczi utcában vágtunk bele túránk érdemi részébe:először a
és 
sávokat követve haladtunk É felé.Hangulatos,jellegzetes házak közt a Jósva bal oldalán értük el a Kúriát,mely előtt a Tohonya-patak eléri a Jósva-patakot. |
| Nagy-Tohonya -forrás |
Innét már pár pillanat alatt elértük a
jelzéseket és hamarosan a falut is elhagytuk, beléptünk a roppant látványos,vadregényes Tohonya-szurdokba,melyet a sziklák közé évmilliók alatt vájt be ez a pici vízfolyás a Kis-Galya és a Köves-bérc közé.A mély,sötét szurdokban sáros,dagonyás úton értük el a Nagy-Tohonya(Kapahámori)forrást és a Kossuth-Barlangot,ahol a Reménytelen szifon is található. |
| Kossuth-barlang |
A fokozottam védett,hidrobiológiai szempontból is kiemelt jelentőségű Kossuth barlang az Aggteleki-karsztban található,a Nemzeti Park területén, a Világörökség része.Vízfolyása a Nagy-Tohonya forrást táplálja.Bár Kessler Hubert már a '930-as években sejtette létezését,de csak 1956-ban sikerült részlegesen feltárni Jakucs László vezetésével.Jelenlegi határát a Reményteli-szifon áthatolásával,több évtizedes kudarc után 2010-ben érték el.Látogatása,csak az Aggteleki Nemzeti Park engedélyével lehetséges!
 |
| A Tohonya-patak szurdokában |
A titokzatos,még nem teljesen megismert barlang csak előzetes írásbeli egyeztetéssel,vezetővel látogatható speciális túra keretében,mely nagyon nehéznek számít. A tavon és a patak fölött kifeszített drótkötelek segítik a haladást.Ennek fejében különleges formák, szálkőoszlopok tárulnak elénk. Mindenestre jó kondíció és mászó készség szükséges a túrához.Nekünk ez alkalommal csak a külső fotózás maradt.
 |
| Vigyázz,ráz |
A Tohonya -patak szurdokának egy hibája van:amilyen látványos,olyan rövid.Így már csak azt vettük észre,hogy kitágul a tér és egy réten battyogunk tovább,hol pár lépés múlva kiakasztható villanypásztor állta utunkat.Miután elhagytuk a legelőt egy roppant meredek,de szerencsére nem túl hosszú "fal" állta utunkat.Miután hörögve bevettük, máris a Gergés-lápa nyílt fennsíkján álltunk.
 |
| Panoráma a Gergés lápon |
Kinyílt a táj,csodás látkép tárult elénk,a reggeli fények remek képek elkészítését tették lehetővé.A tökéletes helyen lévő útjelzőtáblánál DK-nek fordított a jelzés.Az útirányt a Hucul ménes karámjának oldalára festett
is megerősítette.Vártuk,hogy láthassuk a ménest,de erre csak jó fél óra múlva lett lehetőségünk. |
| A ménes karámja |
A Hucul-ménes az Aggteleki Nemzeti Park területén,Jósvafő környék cca 300 hektáron él.A ridegtartást kifejezetten szerető kis testű ló a Keleti-Kárpátokból származik,nevét a hucul népcsoportról kapta..Hobbilónak nagyon ideális,szelíd, intelligens,igen tanulékony.A II.vh után a fajta tenyésztésével senki nem foglalkozott Magyarországon,a '970-es évektől Dr.Anghy Csaba a Fővárosi Állat-és Növénykert akkori igazgatója kezdte összegyűjteni a még hazánkban fellelhető tisztavérű hucul lovakat.A gyűjtemény 1986-ra tíz kancára rúgott,ekkor kerültek a lovak az Aggteleki Nemzeti Parkhoz.Erre az állományra és a külföldről vásárolt tisztavérű egyedekre alapozva indult el a huculok hazai tenyésztése.Számunk jelenleg mintegy 200 egyedre duzzadt.A ménes a Gergési-láp legelőin egész évben megtekinthető,látogatásukra a Nemzeti Park több szervezett programot indít.Néhány példányuk pedig Jósvafőn a Kúria Lovasbázison látogatható.
 |
Pár lépés múlva újabb kiakasztható villanypásztor állta utunkat.Na itt nem kellett volna bemenni a legelőre,mert az OKT nyomvonala,a kerítés jobb oldalán vezet.Így egy magasabb szakasznál átbújtunk a villanypásztor alatt(ezúttal nem csípett meg) és most már a jó ösvényen haladtunk.Ezen a részen gerinctúrán vezet tovább az útvonal,így tempósan tudtunk haladni a bokros-ligetes legelőn.Hamarosan elértük a Kuriszlán fennsíkját,itt kerültünk a ménes közelébe, ezen a reggelen itt legelésztek ezek az ősi fajták.
 |
| Hucul ménes 1-2 |
Elnéztük a fenséges paripákat,fotóztunk,röpült az idő.Továbbállva hamarosan ereszkedni kezdett alattunk az ösvény és pillanatok múlva már a Szelce-völgyben haladtunk tovább,de a völgyet hamarosan elhagytuk és az ösvényünk a Szőlő-tető irányába kezdett vezetni.Elérve az erdőt megszűnt az eddigi kellemes út,fickós kapaszkodásba kezdtünk.Majdnem sikerült elrongyolni a Kuriszlán barlang(Kuriszlán beszakás/víznyelő) mellett,de az utolsó pillanatban kedvesem észre vette.
 |
| A Kuriszlán barlang bejárata |
A Kuriszlán barlang/beszakadás egy barlang mely az Aggteleki Nemzeti Park területén található,a Világörökség része.Bejárata kút szerűen van kialakítva,járataiban cseppkövek találhatóak.Valószinűleg összeköttetésben áll a Kossuth-barlang Reménytelen-szifon ágával,de ennek bizonyítása még várat magára.Első részleges feltárása 1965-ben történt.Pontos megismerése,feltárása még várat magára.
 |
| A Szénégetőnél |
Tartottunk egy rövid frissítést,szőlőcukorral turbóztuk magunkat és belevágtunk a kaptatóba.Nem volt túl hosszú emelkedő és máris az egykori szőlők,gyümölcsösök közé értünk,kinyílt a táj is.A távolban felfedeztünk pár épületet,ahol még folyik gazdálkodás ,tehát a Szőlőhegy még nem került teljesen az enyészet sorsára.
 |
| Szőlőhegy |
Felhagyott telkek közt hamarosan elértük újra az erdőt,melyet Szelce-pusztáig el sem fogunk hagyni.Jó egyórányira voltunk tőle. Hol vegyes erdőben,hol tölgyesben és bükkösben bukdácsoltunk dombról-dombra a jól kijárt erdészeti utakon.Igazán fickós emelkedő nem került az utunkba,így Kedvesem jó haladós tempót tudott diktálni.A Zabföldi-barlang táblája után lassan elkezdett ereszkedni a szekérút és hamarosan kiléptünk a Szelce-völgy kaszálójára,melyen jó vizesek lettünk a délelőtti harmatos fűben.Azonban ez nem tartott sokáig,mivel gyorsan elértük az aszfaltos utat,melyen pillanatok alatt betrappoltunk Szelcepusztára.
 |
| A Szelce-völgy felső végében |
 |
| Érkezés Szelcepusztára |
Szelcepuszta az Aggteleki-karszt északi részén,Szín községtől cca 5km-re fekszik,a Szelce-völgy felső végben.A mai puszta helyén régészeti leletek tanúsága szerint az Árpád-korban vasműves település állhatott.A két világháború közt Horthy Miklós kormányzó vetett szemet a környék vadban gazdag erdeire,egyik kedvenc vadászterülete lett.Ekkor építtette a Vadászkastélyát,jelenleg kastélyszállóként üzemel. Szelcepuszta napjainkban erdészeti-vadászati központ az Északerdő ZRT kezelésében. A társaság az egyik épületben turistaszállót üzemeltet.
 |
| Az egykori turistaház |
Az erdészeti szállónál tartottunk egy hosszabb pihenőt,szerelvényt igazítottunk és beszélgettünk az éppen ott lévő erdészekkel.Sok hasznos dolgot hallottunk ,szó volt farkasokról,szarvasokról,vadászatról.Amikor a medve ügyre tértem,csak nevettek.Ők még nem találkoztak a barna macival,sőt még nyomát is igen ritkán,csak a sűrű távoli erdőrészeken látták.Megszerettük volna nézni a Horthy Vadászkastélyt,de erre nem volt lehetőség,sőt még csak képet sem tudtunk róla készíteni,a fák annyira eltakarták.
 |
| A Vadászkastély kertje és a tornya |
Jó fél órás pihenőt követően szedtük cók-mókjaink és tovább álltunk. a
jelzések hamarosan jobbra térítettek bennünket a Patkós-völgy irányába.Meredek lejtőn,a korábbi tarvágás után életre kapó irtásfolton ereszkedtünk a völgy irányába.Látszott,hogy rengeteg bővizű forrás lehet a környéken,mert néhol bokáig érő sarat dagasztottunk.Ráadásul az erdei út valamilyen erdészeti autópálya lehet,mert méretes keréknyomokat tapostak az óriási gépek. Egy pár ilyen gép elől félre is kellett állnunk a völgyben. |
| Puska Pál-forrás |
Ahogy egyre lejjebb értünk a sűrű erdőben,úgy lett hűvösebb és sötétebb.Ezt a nyomasztó hangulatot aztán a Puska Pál- forrás(Patkós-forrás) oldotta fel.Még Szelcepusztán mesélték az erdészek , hogy a forrást a két háború közt Horthy- forrásként emlegették a helybeliek.A környék zárt és vadban gazdag erdei a vitatott életpályájú országvezető kedvenc vadászterületei voltak.Horthy "áldásos" tevékenységével még fogunk találkozni a mai nap.
 |
| Forráskodás |
A máskor bővizű forrás szeptember elején csak csordogált,de azért annyi víz jött,hogy a forrás procedúrát elvégezhessük.Jó ízű ,hűs víz folyt.Pár fotó és máris folytattuk az ereszkedést a Patkós-völgy alja felé.Jobbról a forrás csörgedezett,mely a környező forrásoktól egyre csak dagadt.Előbb a Lizina-patak,majd nemsokára a Ménes-patak duzzasztotta a kis erecskét.Nagyon jól meg lehetett figyelni egy folyó kialakulását.Egy újabb neve sincs patak hídján keltünk át a Csemetekertnél a
jelzések ÉNy felé fordultak és egy számomra ismeretlen völgybe kanyarodtunk és lassú emelkedésbe kezdtünk az erecske bal partján.Lassan elkanyarodtunk,komolyabb emelkedő jött,majd átkeltünk a Mocsolya-patak medrén melyben most csak pangott a víz. |
| Átkelés a Ménes-patakon |
 |
| Erdei főúton |
Itt jelzéseink nekilódultak a Mocsolya oldalának,jött a fekete leves.Nem volt egyszerű emelkedő,szuszogtunk,lihegtünk.Aztán tovább fokozódtak a nehézségek,mert a meredek oldalban a jelzések egy vízmosásban vezettek tovább,kidőlt fák,alámosott gyökerek,sziklák színesítették a haladást. Mi lehet itt olvadáskor,záporkor vagy bővizűbb időszakban?Még belegondolni is rossz.Nagy nehezen felértünk egy nyeregbe az út is újból egy szekérútra váltott és hullámvasútazva értük el a Vigyorovka szélét.
 |
| Kapaszkodás a Mocsolya oldalában |
 |
| Mi lehet itt,ha jön a víz? |
Innét már szintben haladtunk A Derenki-polje rétjei,kaszálói közt és hamarosan elértük a szellemtelepülés első elhagyott ingatlanait.Hamarosan megpillantottuk Derenk még álló iskolaépületét és az információs táblát,ahol az igazoló pecsét is található.Amíg kedvesem fotózott és elvégezte az adminisztrációt én felkapaszkodtam a mindig nyitva lévő iskolába,hogy megnézzem a pici kiállítást a falu történetéről.
 |
| A Derenki-polje a Vigyorovka felől |
Derenk ,falu volt az Aggteleki-karszt területén, a szlovák határ közvetlen közelében.Már az Árpád-korban lakott település volt,ekkor a tornai királyi erdőuradalomhoz tartozott.Később a szádvári vár tartozéka,a vár sorsában osztozott.A török hódoltság és a Rákóczi szabadságharc alatt lakói megfogyatkoztak,majd az 1711-es pestisjárványban elnéptelenedett. Földesura 1717-ben szepességi lengyel,gorál jobbágyokat telepített ide.A szégyenteljes trianoni békediktátum után a derenkiek dönthettek Magyarországhoz vagy pedig Csehszlovákiához akarnak-e tartozni.A lakosság Magyarországot választotta. A derenkiak egészen a kitelepítésükig őrizték etnikai identitásukat,nem asszimilálódtak.A '930-as évek közepétől az akkori teljhatalmú kormányzó (Horthy Miklós) a területet választotta kedvenc vadászterületévé.Tervei közt szerepelt,hogy medvéket is telepít a környékre.Mivel azonban a lakosoktól féltette a "vadait és erdeit",ezért felszólította Derenk lakóit,hogy hagyják el otthonukat.Ennek a "parancsnak"azonban csak kevesen tettek eleget,így 1943-ban kényszerrel kitelepítették az egész falut.A település házait,templomát lebontották.Az igazsághoz hozzá tartozik,hogy a falu lakói teljes kárpótlást kaptak javaikért.Ma már csak az egykori iskola részben felújított épülete,a templom helyén épült kápolna és az egykori temető jelzi,hogy itt egykor falu volt.Az egykori iskolát a derenki lengyelek(utódaik) 1994-től felújították, az egykori templom helyén kápolnát építettek.Az egykori házak elé táblákat állítottak,ezekről tudhatjuk meg kié volt a ház és hová telepítették ki őket.Az egykori derenkiek a mai napig kapcsolatot tartanak egymással,minden év nyarán megrendezik a romközségben a derenki búcsút.
 |
| Derenk |
Szomorú volt látni,hogy a korlátlan hatalommal bíró Horthy Miklós képes volt egy egész,élő falut halálra ítélni,mert féltette a betelepített medvéket az "őslakosoktól".Bár hasonló megalomániára,hatalommal való visszaélésnek azóta is láttunk és sajnos látunk is példákat..... Tolultak az emlékek,nevek:Körtvélyes,Kápolna,Béndek ,Pusztaszentpéter és számtalan társuk.Mind szomorú történet,de egyik sem olyan nyomasztó,mint Derenk.A többi virágzó település a környezeti hatások által vált szellemtelepüléssé,de Derenk az önzés az önkény és hatalommal való visszaélés ékes bizonyítéka.
 |
| Memento |
Lehangolt állapotban battyogtunk a rombusz alakú,lengyel színezetű táblák előtt.Ezeket a kitelepített családok leszármazottjai állították és azt mutatják,kinek hol állt a portája.Pár lépéssel elértük a Kiskút-forrást,mely a falu vízellátását szolgálhatta,ma egy kicsiny tavacska alakult ki a kifolyó déli oldalán.Hogy elhessegessük a gondolatainkat,gyorsabb iramban haladtunk tovább az erdőig ahol kapaszkodásba kezdtünk.Elértük az aszfaltcsíkot,mely Szögliget felől kapaszkodik az országhatár felé.Keskeny tisztás után újra erdőbe folytattuk az utat.Körülöttünk méretes sziklák szabdalták a tájat.
 |
| Kiskút-forrás |
Hamarosan elértük a Várkert nevű részt,ahonnét korlátozott kilátás nyílt a Szádvárra,majd kapaszkodtunk még egy keveset és rövid gerincvándorlás után megkezdtük az ereszkedést a mély és sötét Bába-völgy irányába.Közben elértük a
jelzéseket,melyeken a Szádvárhoz lehet felkapaszkodni.Egy pillanat erejéig gondolkodtunk,hogy igen-e?Mivel azonban reggel már megbeszéltük,hogy nem megyünk fel a várba,így fájó szívvel folytattuk az ereszkedést a vaddisznótúrásos ösvényen. |
| A Várkertben |
A hatalmas kiterjedésű,nagy jelentőségű Szádvár a Szár-hegy(461)m magas csúcsán áll,egykor a Kassára vezető utat volt hívatott védeni.A szabálytalan alaprajzú,négy belsőtornyos épület királyi lovagvárkén a Tatárjárás után épülhetett (pontos építési dátuma nem ismert).A későbbi évszázadokban többször átépítették,bővítették.A XIII.-XIV.sz fordulóján valószínűleg Aba Amador nádor kezén volt,tőle Károly Róbert foglalta vissza.Ekkortól királyi kezelésben lévő várként ismert.Luxemburgi Zsigmond hálából 1406-ban a Bebek Családnak adományozta.A Huszita háborúk idején a csehek kezére került,majd 1454-ben újra a Bebek Családhoz.Tőlük házasság révén került a Szapolyai család tulajdonába.Mohács utáni zavaros időkben Bebekek visszaszerzik ősi fészküket,ekkor nyeri el a vár a végleges formáját.A három részre szakadt országban a Bebekek mindhárom rész uralkodójával kapcsolatot tartanak,azonban 1567-ben a császári seregek elfoglalják.A törökök soha nem foglalták el,sőt idáig el sem jutottak.A császári kincstár kezelésében lévő várért a Felvidéki nemes családok folyamatosan pereskedtek.A Thököly-szabadságharc idején a kurucok ugyan elfoglalják,de Caprara tábornok csapatai visszafoglalják. 1686-ban császári döntés születik "Szádvár elrontásáról",így 1688-ban a várat felgyújtják és felrobbantják.Falai azóta az enyészeté váltak,omladoznak,a természet visszavette az uralmat.A romok még napjainkban is jól érzékeltetik az egykori vár nagyságát. 2007-ben alakult meg a Szádvárért Baráti Kör,amely szakmai felügyelettel rendszeres állagmegóvó és feltáró munkákat végez.Kitisztították,felmérték a vár területét, bástyákat,várfalakat konzerváltak.Minden évben rendszeres vármentő napokat ,nyaranta pedig Vármentő hetet szerveznek.
 |
| Szádvár romjai a Várkertből |
A völgytalpban elértük a Lakatos(Borz)-forrást,melynek foglalata és környezete feltűnően el van hanyagolva,ráadásul most a forrás el is volt apadva.Lencsevégre kaptunk egy ős információs táblát,mely még tűzzománcból készült és a karbantartás teljes hiányának ellenére még dacol az idővel.
 |
| Útközben a Bába-völgybe |
A Lakatos-forrás korábban Borz-forrás,több völgyecske találkozásánál fakad a Bába-völgyben.Foglalatát a Meteor SE barlangkutatói készítették 1974-ben.A foglalat emléktáblája és a forrás elnevezése Lakatos László barlangkutatónak állít emléket,aki 1969-ben a Meteor-barlang feltárásakor szenvedett halálos balesetet.A forrás csak időszakosan ad vizet,foglalata elhanyagolt.
 |
| Lakatos-forrás |
 |
| Ősjel |
A völgyből a
jelzések hosszú(cca 4km) és hol lankásabb,hol meredekebb ösvényen(cca +200m) kapaszkodnak egészen a Szabó-pallagig. Ezért bekaptunk egy marék szőlőcukrot,és egy banánt, hogy legalább az energiaszintünk jól álljon,ha már a levegőért úgyis hamarosan komoly küzdelmet kell folytatunk. |
| Kapaszkodás a Bába-völgyből |
Erőnkkel és főként levegőnkkel jól elkészülve pillantottuk meg a valamikor lakott,de mára teljesen elhanyagolt Szabó-Pallag Erdészházat.Ez az elhanyagoltság paradox,mivel mind a ház,mind a környezet karbantartott,pihenőhely is várja a túrázókat.Igaz,hogy nyílászárók nincsenek a házon,de szükség vagy bivak szállásnak tökéletesen megfelel.
 |
| Nevetlen(?)víznyelő |
A Szabó-pallag környéke hazánk egyik legvadregényesebb ,alig ismert területe az Alsó-hegyen.A fennsík hagyományos vadászterület,a '950-es években épült vadászház helyén egykor a Koós család erdészháza állt. A leromlott,de karbantartott állapotú vadászház felújítását évek óta tervezik.
 |
| Szabó-pallag eh 1-2 |
A vadászháznál OKT pecsét is található,így előbb elvégeztük az adminisztrációt, majd hosszabb pihenőt tartottunk.Szendvicseztünk,csúcscsokiztunk,szerelvényt igazítottunk.Közben pár csöpp eső is leesett,de szerencsére hamar elállt.Innét már csak 5km volt hátra mai túránkból,mely majdnem végig lejtett már.Igaz,hogy lejtett,de mint tudjuk nem feltétlen könnyebb "lenek" menni,mint "fönek".Ráadásul a sebesség sem biztos,hogy gyorsabb mintha kapaszkodunk,minden a talajtól függ.Ez ez alkalommal is igaz volt,mivel a lefele jövetel sziklás,kavicsos részen vezetett,így trappolni csak kevés helyen tudtunk.
 |
| Adminisztráskodás |
 |
| Ereszkedés az Alsó-hegyről |
Ez a szakasz(Alsó-hegy) természeti képződményekben, víznyelők, töbrök, barlangok, források (Meteor bg.Barlangkutató-forrás stb)nagyon gazdag,de most sem időnk sem kedvünk nem volt kitérni egyikhez sem.Így csak egy-egy pillantást vetettünk a közelben lévőkre.Félúton, egy gerincen kinyílt a táj és feltűnt alattunk Bódvaszilas és a Bódva-völgye a megsebzett Esztramossal a háttérben.Azonban pár lépés után újra elnyelt az erdő,melyben még bő 2 km-t ereszkedtünk,mire fél négy után pár perccel kiléptünk az erdőből és a Bódvaszilas fölötti füves,bokros részre értünk.
 |
| Meteor barlang |
 |
| Sziklás úton |
A Meteor-barlang az Aggteleki-Karsztban (Alsó-hegy)található a Világörökség része.Feltárására 1961-ben került sor.Látogatása csak az Aggteleki Nemzeti Park engedélyével, szakvezetővel lehetséges.A Titánok csarnoka monumentális termét igazán extrém túra után érhetjük el,de a fáradtságért a páratlan cseppkövek látványa kárpótol.
 |
| Pihi |
 |
| Utak találkozása |
Itt már kijárt ,jó minőségű szekérúton haladtunk és értük el rövid időn belül a falut a klasszicista,műemlék Magtárnál.Terveinkben szerepelt,hogy megnézzük,de zárva volt és információt sem igen találtunk.
 |
| Kilépve az erdőből,megpillantottul az Esztramost, |
 |
| és Bódvaszilast |
A volt Esterházy uradalmi Magtárat a Kavacsos -domb aljába,Bódvaszilas északi részében építették.A kétszintes épület pincéjében a bort,a többi emeletén pedig a szádvári jószáguradalom szemes terményeit tárolták.A magtárat 2010-11-ben felújították,azóta az Aggteleki nemzeti Park kezelésében van.Itt nyílt meg 2012-ben a Művészetek Magtára,mely Közép-Kelet -Európa első természetművészeti központja.
 |
| A Magtár |
Így dolgunk végezetlenül tempósan kapkodtuk lábainkat az Akácfa utcán,mivel a kiszemelt busz négykor indult.Elérve a Kossuth L.utcát azon a
jelzések jobbra fordultak és pillanatok alatt elértük az Élelmiszerbolt nevű buszmegállót,ahová a járat perceken belül be is állt. Szögligeti átszállással érkeztünk vissza Jósvafőre,közben megismerhettük a borsodi tömegközlekedés sava-borsát is.
 |
| Pillanatkép Bódvaszilasról |
Az autóbuszon összegeztük a mai és az elmúlt két nap történéseit.Ma majd 26 km-t tettünk meg miközben felfele 647m-t,míg lefele 692 m-t teljesítettünk,bőven a füzetben megadott szintidőn belül.A három nap alatt megtettünk 70km-t,miközben mind felfele,mind lefele komoly szintkülönbséget (+1550,-1580) tudtunk le,úgyhogy meg lehettünk elégedve magunkkal.Meg is vagyunk! Bár vegyes érzésekkel indultunk el Borsodba,de mind a táj,mind az emberek lenyűgöztek bennünket.A Cserehát meg különlegesen megfogott!
Mai vacsoránkat ugyancsak Aggteleken költöttük el a baradla Kemping Éttermében.Bejött a hely.A menüből ezúttal sem hiányozhatott a Borsodi és a sztrapacska.Visszatérve Jósvafőre a krimóban tartottunk rövid búcsúestet. Jól megérdemelt jutalmunkat már idehaza ,szerda este fogyasztottuk el,mely ezúttal egy flaska Garrone "Édes Élet" pezsgő volt.
Egészségetekre!
 |
| Jutalom |
Írta:Soós Lajos
Fotó:Soós Margit
Több kép: https://photos.app.goo.gl/w5v7ytQbiFGKFFs69
Videó: https://photos.app.goo.gl/BWdpcVL9ohvioBvCA
Térkép és szintrajz:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése