AK. 4. TÚRA 2020.08.08.

PÖRBÖLY - BAJA

"KEREKEK ÉS LÉPÉSEK" UTÁN SZABADON: A DUNÁNÁL

A folyó hol áttetszőn szürke,

hol meg élesen fövenysárga.

Sokan szóltak a kék Dunáról,

de azt még ember sose látta.

Faludy György:A Duna; II. Budapest;2001

a Duna

A múltkori kaland után egy hét kihagyással folytattuk az AK bejárását. Ezúttal Pörböly-Ósükösd-Baja volt a táv. A kitérőkkel most is bőven összejött egy maraton és a kalandok sem maradhattak el.

a Vén-Dunánál

Egy héttel korábban szerettük volna folytatni a kékezést,de a hőségriadó elrettentett bennünket. Most hét közben aztán megszületett a döntés: egy életünk,egy halálunk szombaton megyünk! Sikerült is beleválasztani ezúttal is. A hét közepén sem maradhatott el a szokásos özönvíz,ráadásul a hőmérő is jócskán 30 C°fölé kúszott. Így a megszokott sár,szúnyoghad mellett volt kis áradás és hőguta közeli melegség is. Ezek eredményeként a szakasz első etapját unortodox módon,óriási forgalomban kellett megtennünk.

mai társaink

A hőségben többször megemlegettük Hörpölin mester legelső kalandjait az Érsekcsanád környéki végeláthatatlan gáton,ha nincsenek az egyen billengészeti körduplányaink,bizony lehet,hogy mi is úgy jártunk volna mint Ő. Kéktúra felkészülésekkor mint egy bibliát olvassuk a beszámolóit,rengeteg hasznos információt meríthetünk belőle. Felkészüléskor ugyancsak ajánlott(kötelező) az MTSz honlapját is meglátogatni az aktuális helyzet,nyomvonalváltozás felől tájékozódni. Ezek az Ak bejárása előtt még jobban érvényesek,hisz a területről ,kevés kivételtől eltekintve nincs nyomtatott térkép! Az aktuális nyomvonal ellenőrzésére,a túra megtervezésére pedig a Heyjoe túranyilvántartó oldalt ajánlom,ahol a haladásunkat is tudjuk rögzíteni.

Gemenci ártér zsilippel

Ma nem a szokásos hajnali időben indultunk,aminek meg is lett az eredménye. Amikor reggel 9 után kiszálltunk a klimatizált gépjármű kellemes hűvöséből, rögtön fejbe vágott a meleg. Meg is jegyezte állandó túratársam,kedvesem: na megint tökéletes napot választottál! Azt még Ő sem sejtette,hogy a meleg lesz a legkisebb bajunk ma.

jel a kukoricásban

Összedobtuk a kerókat,ellenőrzés után beizzítottuk magyar királyi kincstári turistalábainkat ,melyek ma a pedálokat fogják taposni hosszú kilométereken keresztül. Múltkor már nem volt érkezésünk megvizionálni az épülő Frigyes Főherceg Őfelsége Pavilonját,ezért első utunk a fűtőház mellé,mögé vezetett ahova áttelepítik a műemlék vadászházat Bárányfokról. A Pavilon lesz a jövő évi Vadászati Világkiállítás egyik fő vidékei helyszíne. Összegezve a helyzetet: van még mit csinálni.

Frigyes Főherceg Őfelsége pavilonja Pörbölyön

Nyeregbe pattantunk,irány a gát. Alig rongyoltunk pár száz métert és máris le kellett ugranunk lovainkról,hisz elértük mai első igazolóhelyszínünket. Pöcsét az ítinerekbe ,újra nyereg és irány a Gemenc erdejének rengetege a széles erdei úton.Az első méterek idilli viszonyok közt teltek,de ez nagyon rövid ideig tartott. Mert miután átkeltünk egy nevetlen holtágon és elértük az erdő sűrűjét,gyökeres változás állt be.

ez csak ízelítő

Húsz centis sár mindenütt,ami az elmúlt napok özönvizei után még nem száradt fel. A sarat sűrűn óriás tócsák váltották,az erdőben a vegetáció végett nem lehetett a drótszamarakat tolni. Így maradt a bicikli ráncigálás hol a sárban,hol a tócsákban. Mivel a remény hal meg utoljára, hősiesen cipeltük,vonszoltuk a drótszamarakat,mert tolni azt nem lehetett,mivel a kerekekre rögtön óriás sár tapadt,ami mindent eltömített.

sár,sár és sár

Bíztam benne,hogy javulni fog a helyzet,de persze csodák nincsenek.Ahogy egyre beljebb érünk " a nemzetközi helyzet egyre fokozódik " ,első feleségem összeszorított fogakkal küzd,én szitkozódok. Vagy 8-900 m után megszólalok: "nyergelj fordulj!" . Ez utóbbi most azt jelenti,hogy folytatódik a ráncigálás,de most visszafele! Nem volt elég a saraskodás,de a szúnyogfelhők is rendesen ránk cuppantak,de most ez volt a legkisebb bajunk.

szúnyogtanya

Megkönnyebbülve értünk vissza a gátra,kedvesem csak annyit mond: "kíváncsi voltam mikor jön meg az eszed". Jó fél órás bicajtisztítás vette kezdetét,persze néma csönd ölelt körül minket. Nálunk a harag nagyon illékony,így mire társaink megtisztultak,mi is túl voltunk a sokkon.

kukucskálás a Vén-Dunára

Feltettük a kérdést,hogyan tovább? Feladjuk és annyi ? Azt már nem,inkább egy unortodox megoldást választunk,aztán ha a kéktúra inkvizítorok pellengérre állítanak,legföljebb visszatérünk erre a szakaszra. Nyeregbe pattantunk és a roppant forgalmas 55-ös főúton célba vettük Baját. Bicikliztünk már főúton,de ilyen forgalommal ritkán találkozni. Félpercenként rongyoltak el mellettünk centikre az óriás kamionok,buszok és persze a sok-sok autó. Az út széle göröngyös ,huplis, nem volt leányálom a tekerés. Nyomtuk is ezerrel,hogy minél előbb biztonságba kerüljünk.

nyugalom

Bő 7 km-es őrület után elértük Baja-Dunafürdőt ahol visszatértünk a kékre. De nem jobbra fordultunk rajta,hanem visszafele. Lementünk a Vén-Duna torkolatához ,innét pedig saját magunk megnyugtatása végett ameddig csak lehetett, vissza tekertünk a kéken . Jó kilométernyit haladtunk mikor újból sártenger állta utunk. Vissza a torkolatoz,na itt már nagyjából egyenesbe kerültünk.

pici kikötő a torkolatnál

Látszott,hogy jön az ár,lehetett látni,hogy a tegnap még száraz területek mára víz alá kerültek. Helyiek már értékmentésbe kezdtek,a mélyebben levő dolgokat feljebb vitték,biztonságos helyre. Úgy mondták ekkor 650 cm körül volt a víz,de még emelkedni fog. Érdekes szitu volt,tó melletti ember nem lát ilyet sűrűn.

jön az ár

A vízen is komoly élet zajlott. Egymást váltották az evezősök, kishajók, kenuk ,motorosok. Ki csak passzióból,ki sportolási céllal,ki horgászatilag. Ténferegtünk , nézelődtünk Eltekertünk a Duna-híd alá ahol szintén sok kíváncsiskodó nézte az árt. A híd túloldalán aztán visszamentünk az időben vagy 45-50 évet. A Boldogság Sziget Végállomásnál egy letűnt kor emblematikus figurái integettek egy kiszolgált Ikarusz (talán 311?) ablakából. Kinek-kinek vérmérséklete,nézete szerint érdekes egy hely ez.

Boldogság sziget,végállomás

Az üdülőtelep zeg-zugos utcáin tértünk vissza a kékre,áttekertünk a Türr István hídon,miközben a rongyoló kamionoktól rezgett,recsegett-ropogott a szerkezet. A híd túloldalán lehetőség van megszakítani a túrát és betérni Bajára. A Vándorpontnál lévő pecsét innét majd 1 km,így aki tovább halad annak nem érdemes kitérni,hanem az útba eső Tanya Csárdánál is beszerezheti az igazolást.

a hídon

Mi is így döntöttünk, átkeltünk a Duna-völgyi Főcsatorna fölött,megvizuáltuk az Aduvizig-hez tartozó DVCS torkolati szivattyútelep nemrégiben felújított épületét. Újabb átkelés következett,ezúttal a Szentiváni-csatorna fölött és máris a '970-es -80-as években éreztük újból magunkat. A gát burkolata itt óriási betonkockákkal van burkolva,valamikor az M7 ,volt ilyen burkolatú. Zötyögtünk rajta eleget anno a Pelso fele tartva.

betonlapok

Alig vettük fel a haladási sebességünk ,lassítani kellett,mivel megérkeztünk a Tanya Csárdához,ahol az igazoló pecsét is lakik.Szerencsénk volt, ekkor készülődtek a nyitásra,bekéredzkedtünk frissíteni. Jött a szokásos sorshúzás,melyben persze megint én húztam a rövidebbet. Így túratársam egy rose hosszúlépéssel, én pedig egy önkényuralmi jelképes malátaitallal oltottuk szomjunkat. Ez utóbbi sajnos 0/0 volt természetesen,mivel én kerültem a vezető állásba.

kanyar

Bő negyven perc elteltével pattantunk fel velocipédünkre ,elzakatoltunk a bajai vízmű műtárgyai között. A gátak,mint tudjuk nem arról híresek hogy árnyékban futnak, így a tűző napon öröm volt a pedál taposása. Nagyon jó szolgálatot tesznek ezen a kitett szakaszon a légiós sapkák,melyek nem csak fejünket,de tarkónkat is védi a hőgutától. Nem kellett sokat zötyögni a betonkockákon,ezek bő másfél km után kikanyarodtak alólunk,mi pedig egy sokkal keskenyebb aszfaltcsíkon tekertünk továb

horgásztó

Jobbról a Duna Tisza köze hatalmas ,végeláthatatlan síkságai,szántásai futottak mellettünk,balról pedig a hatalmas zöld ártéri erdők és a mögöttük hömpölygő Duna kísért bennünket. Az erdőből többször is láttunk a töltés aljában lakmározó őzeket,vadnyulakat,de mire lencsevégre kerültek volna,persze kereket oldottak. Jobbról a szántók,rétek fölött pedig hatalmas ragadozómadarak keringtek,várva a zsákmányuk. Egy lecsapást láttunk is,de oly gyors volt a vércse,hogy mire előkotortuk a gépet,már tova is repült lábai közt valami rágcsálóval,pocokkal

panoráma a gáton

Fogytak a hosszú egyenesek,rövid pihenőt tartottunk a Szetiványi-csatornából kialakított horgászparadicsom,kiránduló központnál. Hamarosan elértük az Érsekcsanád-Üdülőtelep határát,ahol egy alkalmas lejárónál legurultunk a Dunához. Kis üdülőházakhoz érkeztünk,melyek mindegyike előtt ott imbolygott egy-két motoroscsónak. A tulajok itt is készülődtek a nagyobb vízre,egyikükkel el is beszélgettünk halászatról, a Dunáról,az árvizekről. Közben megfigyelhettük mi mindent képes magával ragadni az ár.

valamit visz a víz

ártér

Élveztük az ártéri hangulatot,nehezen álltunk tovább. Jobbról feltűnt az Érsekcsanádhoz tartozó repülőtér füves kifutója,majd hamarosan az Érsekcsanádi Gátőrházhoz és Szivattyútelephez értünk,mely elsősorban a Vajas-fok vizét szabályozza. A telepnél egy kertész dolgozott serényen,én meg kinyitottam a humorládát. Kérdem tőle: " Messze van még Baja?. Szegény néz rám,látom mit gondol rólam,halkan,szerényen megjegyzi: "Hisz Baja arra van ahonnét jöttek! " Persze elnevettük magunkat, neki is leesett a tantusz ő is harsány nevetésbe fogott.

szivattyúk sora

Már megvolt az alaphang a jó beszélgetéshez.Megpendítettem,hogy szívesen megnéznénk a 19.században épült műemlék szivattyúházat.Jól kapisgáltam,akár lenne is rá lehetőség,de a vezető nem volt ott és mindenképpen az ő engedélye szükséges a látogatáshoz. A létesítmény és a környék pedáns rendet mutatott,a hangulatot csak fokozta a szintén a 19.sz-ban telepített hatalmas tölgyek sugározta nyugalom.

Vajas-fok a torkolatnál

Ezen makkfák egyike az ott lévő vendégházak egyikének a nappalijában van,körbe építették,így is óvják a matuzsálemi korú Istenek fáját. Nagyon megfogott a hely miliője,elbírnánk viselni pár napig. A változatosság kedvéért itt is leslattyogtunk a Duna-partra egy kicsit kényeztetni a lelkünket.Nagyon nem akaródzott,de tovább kellett állni.

az egyik matuzsálem

Nem sokat haladtunk és máris újabb megálló következett. A Veránka-szigeti révhez értünk, Itt újabb dunapartoskodás jött,közben betoltunk egy gátcsokit. Megvártunk egy kishajót,mely a sziget és Érsekcsanád-Üdülőtelep közt közlekedik és továbbálltunk.

kökény

Jó 5 km-es eseménytelen tekerés vette kezdett,mire elértük Sükösd Üdülőtelepet , itt nagyon éreztük a bugit,így tovább hajtottunk a Duna-dűlőig,ahol a nagy kék lekanyarodik a gátról és egy földúton éri el Ósükösdöt,a következő ellenőrző pontot. Erre egy nagy kukoricatábla és bozótos közt vezet a kátyús út. Több helyütt a bokrok benövése,még több helyen a hatalmas pocsolyák parancsoltak le a nyeregből bennünket. Volt ahol csak a bokáig érő tócsában toronyiránt tudtunk átvergődni.Balról kökényes,jobbról csalános.Még mindig jobb mindegyiknél a tócsa,hisz a 32-33 fokban pillanatok alatt megszáradt lábunk,cipőnk. Kellemes hatásait csak akkor élveztük,mikor idehaza levettük a lábbeliket.

Duna-dűlő

Ahogy elértük a Vajas-fokot megkönnyebbültünk,hisz megérkeztünk Ósükösdre a kirándulóközponthoz. Pecsételtünk,ejtőztünk egy félórát a most kihalt létesítménynél és megtanácskoztuk,hogy nem küzdjük át magunkat újból a pocsolyás részen,hanem a Vajas mentén szilárd burkolaton visszatekerünk a Duna-gátra és azon rongyolunk vissza Bajára.

pocsolya

Kb két km-t tekertünk mire elértük a gátat,melyen irányt vettünk Baja felé. Sükösd Üdülőtelepnél még legurultunk a Dunához ,majd a Rév Csárdáig tekertünk,ahol egy újabb rose hosszúlépéssel jutalmazta meg magát kedvesem, most nekem egy tonic volt a frissítő. Tudni kell,hogy a csárda csak bejelentkezésre fogad vendégeket,ha váratlanul érkezünk, a tulajdonos jóindulatára vagyunk utalva. Nekünk most szerencsénk volt,de nem árt az óvatosság ha frissítőpontként számolunk a helyre.

Ósükösd

A csárdától meg sem álltunk Baja határáig, az Avia benzinkútig. Innét azonban volt még vissza több mint két és fél km tekerés a vasútállomásig. Azt hittük már révben vagyunk,de egy kaland még várt ránk.

sárkányhajós gyakorlás

Megérkezve az állomásra, mint a villám úgy csapott le a valóság. Nem járnak a vonatok,vágányzár van,vonatpótló buszok járnak! Sebaj,itt hagyjuk a bicikliket és visszajövünk értük,hisz mindenképpen be volt tervezve egy városnézés. Gondoltuk kikötjük a lovakat. Igen ám,de hol a zár kulcsa? Hát hol is lenne? Otthon a garázsban,ott van az jó,biztos helyen. Mivel a szerencsének köszönhetően én voltam a vezető állású,így én mentem a kocsiért. Kedvesem addig az állomás előtti hangulatos Vonatkertben ejtőzött egy bő fél órát.

Városháza Baján

Visszatérésem után szétszedtük a kerókat,becsomagoltuk őket,majd városnézésre indultunk Bács-Kiskun megye második legnagyobb városában. Jöttek a kötelező látnivalók: Tanítóképző Főiskola, Jelky András szobra,Szerb ortodox templom, III.Béla szobra,Ciszterci ház,Belvárosi Szt.Péter és Szt.Pál templom, Páduai Szt.Antal templom, Városháza,Szentháromság tér.

Paduai Szt.Antal templom

A Szentháromság térről átsétáltunk a Petőfi-szigetre,ahol az egyik ikonikus Sugovica-parti étteremben pótoltuk energia veszteségeinket. A menü Baján mi lehetett volna más, mint Bajai halászlé. Degeszre ettük magunk a gyufatésztás hallével,de a nap még nem ért véget.

Jó étvágyat

Elautóztunk a Türr Emlékmű parkolójáig,majd az árnyas sétányon a Sugovica torkolatáig sétáltunk a város híres szülöttének, Türr Istvánnak állított Emlékműig és Kilátóig. Megcsodáltuk az építményt.Élveztük a jelentős vízi életet. Rengeteg evezős,motorcsónak,sárkányhajó,kirakódásra váró uszály és egy hatalmas kiránduló hajó színesítette a látnivalókat.

A Sugovica és a Duna összefolyása a kilátóból

Ezúttal a tériszonnyal való folyamatos háborúmban én nyertem egy csatát ,így nekem is volt szerencsém megcsodálni a látványt az emlékmű tetején kialakított kilátóteraszról. Innét még elrongyoltunk a bajai Vándorponthoz,hogy lássuk ezt az ellenőrző pontot is. Nekem kicsit csalódás volt a kietlen környéken lévő,kissé elhanyagolt centrum,mely ráadásul zárva is volt.

Vajas-fok

Itt már tényleg véget ért a mai nap,kocsiba pattantunk és haza fele fordítottam a kormányt. Hát ez történt velünk ma,na nem Lellén, hanem a Dunánál. Hazaérve egy jéghideg komlós üdítővel,majd utána kedvenc száraz pezsgőnkkel jutalmaztuk meg magunkat.

Egészségetekre

A további fényképek linkjét és a térképvázlatot az ismertetők után találjátok!

A Duna Európa második leghosszabb és legbővizűbb folyama 2860 km,csak az oroszországi Volga előzi meg. Baden-Würtenbergben, a Fekete-erdőben két kis forrásból(Berg és Brigach) kezdi meg útját melynek során tíz országon(Németország, Ausztria, Szlovákia ,Magyarország, Horvátország, Szerbia , Románia,Bulgária,Ukrajna,Moldova) folyik keresztül mielőtt széles delta torkolattal éri el a Fekete-tengert. Hosszú útján hegyeket tör át,sziklákat hasít ketté,völgyeket mélyít,síkságokat tölt fel. Körülbelül 300 mellékfolyója ismert,ezek közül a legnagyobb a Tisza. Partján több jelentős település is kiépült,jelenleg 4 fővárost (Bécs,Pozsony,Budapest,Belgrád) szel ketté.Hazánk legjelentősebb folyója,Magyarország teljes területe vízgyűjtőjéhez tartozik.Hazai hossza 417 km,ebből 142 km-en határfolyó Szlovákiával. Jelentős nemzetközi hajóút,a hozzá kapcsolódó csatornákon keresztül az Északi-tengertől,a Fekete-tengerig juthatnak el a vízi járművek. A Duna a történelem folyamán állandóan jelentős szerepet játszott a mellette lévő államok és a különböző népcsoportok életében,sorsukat számottevően befolyásolta,sőt hasonlóvá tette a történetüket. Szinte a gazdaság minden ágában jelentős szerepet játszik. Erőművek,gyárak,kikötők kereskedelmi raktárak találhatóak rajta, illetve mellette.Természetesen jelentős a halászat is a folyamon,illetve aranymosók is folyamatosan dolgoznak a területén. Szintén fontos szerepet játszik a turizmus és a vízi sportok életében. Az utóbbi években jelentős kerékpáros turisztikai fejlesztések is zajlottak a környezetében, ennek köszönhetően hosszan kerékpározhatunk a közvetlen közelében.

edzés

A Türr István hídon Bajánál kelhetünk át a Duna fölött és juthatunk el a Dunántúlról a Duna Tisza közére és vissza.A köztudatban csak "bajai hídnak"nevezik a legdélebbi magyar Duna-hidat. 1906-08 közt épült,jelenleg ez az egyetlen magyarországi vasúti híd Budapesttől délre.A II. vh. során használhatatlanná vált,de jelentősége miatt a háború befejezését követően rohamtempóban fogtak az újjáépítéséhez. Nevét a város híres szülöttjéről kapta,1921-ben a bal parti hídfőtől vonult végleges száműzetésbe az utolsó magyar király,IV.Károly.

Türr István híd

DVCS torkolati szivattyútelep: A Dunavölgyi főcsatorna torkolatánál 1972-ben helyezték üzembe,miután befejezték hazánk egyik utolsó mocsárvilágának a lecsapolását. 2002-ben bővítésére került sor.A Széchenyi terv keretében az elmúlt esztendőkben jelentős rekonstrukción,modernizáláson ment keresztül a létesítmény.

DVCS torkolati szivattyútelep

Dunavölgyi főcsatorna,melynek építését a belvizek levezetésének céljából 1912-ben kezdték meg és 1929-re készült el, később több ütemben fejlesztették,bővítették.A csatorna a Ráckevei Duna-ágból ered és Bajánál ömlik a Dunába.Szélessége átlagosan 8-10 m,mélysége 3-4 m,hossza 118 km.A horgászok között kedvelt célpont,mivel halban gazdag.

A Duna-völgyi főcsatorna Bajánál

Érsekcsanádi Szivattyútelep,Védelmi Központ és Gátőrház: A Kalocsai Sárköz déli részén 1896-ban építették a szivattyúházat,de a gátőrház majd 10 évvel korábban már állt. A létesítmény a terület belvizmentesítésére jött létre,először vascsöves zsilipekkel látta el a feladatát. Gőzüzemű szivattyúit 1898-ban állították üzembe, villamosítására 1968-ban kerűlt sor. 1998-ban felújítják,ekkor kezdődik a kerékpárút építése is a gáton. A gátőrház mellett a Millennium évében ültetett hatalmas tölgyek ma is hűs árnyékot adnak a vándornak. A központ mellett éri el a Vajas-fok a Dunát.

Érsekcsanádi szivattyútelep

Veránka szigetet teljesen körülöleli a Duna. A sziget a Duna szabályozásakor 1893-ban mesterséges úton jött létre.A formája felülről egy pillangó fél szárnyára emlékeztet.A Veránka -sziget természetvédelmi terület ,megközelítése csak vízi úton lehetséges. A szigeten üdülőcsoport,szálloda üzemel.

Veránka-sziget

Baja jelentős kikötőváros,közlekedési csomópont,gazdasági,kulturális és oktatási központ a Duna és a Sugovica(Kamarás-Duna) partján. Fekvésénél fogva már az őskortól lakott terület.Leletek tanúsága szerint laktak itt szarmaták és avarok is.Oklevelek először 1323-ban említik,a török időkben nahijei központ,jelentős település. Az oszmán uralom alatt elnéptelenedett és Buda felszabadulását követően bosnyák,bunyevác,sokác ,sváb és magyar betelepülőkkel népesedik be újra.1696-ban I.Lipót mezővárosi rangot adományoz neki. Több pestisjárvány,árvíz és tűzvész sújtja ,de ezek ellenére is az Alföld egyik legjelentősebb kereskedővárosává fejlődik. Az I.vh. alatt szerb megszállás alá kerül,de a trianoni békediktátum ebben hazánknak kedvezett. A II.vh után 1950-ig megyeszékhely volt,de ezt a rangját a megyerendezéskor elvesztette. Bajai lokálpatrióták ezt a mai napig nem dolgozták fel,rivalizálása Kecskeméttel ma is tetten érhető. A város híres sportolói: Hosszú Katinka,Csábi Bettina,Vereczkey Zsolt,Disztl Péter és László,Bognár György. Baján született többek közt Türr István,Jelky András,Dávid Ibolya,Mészáros Lázár,Rózsavölgyi Gyula.

Baja,Sugovica part

Jelky András szabó,kalandor,világutazó, felfedező 1738-ban született és mindössze 45 esztendőt élt.Hiteles források igazolják,hogy katonaként eljutott Batáviába(ma Jakarta),de a róla szóló többi történetnek kevés igazolható alapja van. Népszerűségét Hevesi Lajos Jelky András kalandjai c. ifjúsági regénye alapozta meg.

Jelky András szobra

Türr (Thier) István osztrák császári hadnagy, szabadságharcos, Garibaldi tábornoka ,Viktor Emanuel olasz király altábornagya, Nápoly kormányzója,a Ferenc József-csatorna és a Bajai-csatorna ásatója,a Korintoszi-csatorna építésének egyik főszervezője.A Panama-csatorna gondolatának egyik kitalálója, a Béke "munkása", a Magyar Központi Népnevelési Kör alapítója Baja szülötte(1825). Kereskedő családba született ötödikként,de az iskolapadot nem szerette koptatni,több szakmát is próbált,de végül katonának állt. Radetzky ezredes osztagába került Lombardiába,hamarosan hadnaggyá avanzsírozott és Itáliába vezényelték. Piemont ellen harcolt, részese volt a kegyetlen milánói megtorlásnak. Ez lelkileg megviselte és átszökött a piemontiakhoz, Itt előléptették és megbízták egy Magyar Légió megszervezésével. Részt vett az olasz függetlenségi harcokban,majd annak elbukásával a forradalmi Badenben harcolt a szabadság eszméjéért. A habsburg udvar azonban itt is leverte a mozgalmat,így menekülni kényszerült a megtorlás elől. Ezután sok helyütt járt több sikertelen forradalomban is részt vett. A Krími háború a brit hadseregben találja,egyik megbízása alkalmával árulás folytán a császáriak elfogják,Bécsbe viszik,ahol halálra ítélik. A kivégzése elől Viktória királynő közbenjárására menekül meg és szabadon engedik.Garibaldi forradalmának természetesen rögtön aktív részese lesz. Palermót Türr tanácsai alapján sikerült elfoglalni,társai ekkor nevezték el a rettenthetetlen magyarnak, Garibaldi pedig tábornoki ranggal jutalmazta.Súlyos sérülését követően elsősorban szervezői feladatokat látott el,kinevezték Nápoly kormányzójává,majd Viktor Emanuel király szárnysegédje lett,diplomáciai feladatokat látott el. Az általános amnesztiát követően visszatért Magyarországra,tevékenyen részt vett a közéletben.Ezután a csatorna építés ,üzemeltetés foglalta le,jelentős sikereket ért el az említett csatornák létrejöttében,üzemeltetésében. Közben politikai missziókat is teljesített,a béke munkásává vált. Élete alkonyán legtöbbet Párizsban tartózkodott,a halál 1908-ban Budapesten érte,végső nyughelye a Kerepesi temetőben lett.

A Türr István Emlékmű és Kilátó a Sugovica torkolatánál a Duna partján található.Miskolczy Ferenc és Nagy András alkotását a névadó halálának 30. évfordulóján adták át. A kőből épült kör alapú ,oszlopos emlékmű tetejéről csodás kilátás nyílik a Dunára és a Sugovicára. Elhanyagoltságának a 2008-as felújítás vetett véget.

Türr István Emlékmű és Kilátó

A bajai Gemenc Vándorpontot, Ökoturisztikai Bázist 2014-ben adták át.A komplexum a gyalogos,a vízi és a kerékpáros turistáknak tesz jó szolgálatot. A Türr István híd bajai hídfőjének közelében található,érinti a AK,a Magyar Zarándokút és az EuroVelo 6 túraútvonalat is.

Bajai Vándorpont

A bajai halászlét Hungarikummá ismerte el a magyar kormány. A bajai halászlét nem csak a gyufatészta,hanem összetevői és főzési módja is egyedivé teszi. A többi halászlétől eltérően csak pontyból készül. A városban minden évben megrendezik a halászléfőző fesztivált.